41. Mit jelent a nagyság és kicsinység a hitben?

Hallottam a Pesach éjszakáját követő estén, 1945. március 29-én. 

Meg van írva: „És hittek az Úrban és az ő szolgájában, Mózesben”. Tudnunk kell, hogy a Pesach [פסח - Pészach] fényében van egy erő, ami  a hit fényét adja át. Mégis ne gondoljuk, hogy a hit fénye valami kicsiny dolog, hiszen a nagyság és a kicsinység csak a megszerzőktől függ.

Amikor valaki nem az igaz úton munkálkodig, azt gondolja, hogy túl sok hite van, és ezt a mennyiséget  hittből több ember között tudja szétosztatni, és akkor ők majd félni fogják Istent és kiteljesednek.

Aki igazul akarja a Teremtőt szolgálni, az magát folytonosan vizsgálja, hogy képes-e odaadóan és „teljes szívvel” dolgozni, akkor látja, hogy a hitben állandó hiánya van, azaz mindig hiányt szenved.

Csak amikor az embernek hite van, akkor érezheti, hogy ő mindenkor a Király előtt ül. Amikor az ember érzi a Király nagyságát, a szeretetet kétféleképpen fedezi fel: egy jó módon, és a kemény ítéletek útján. Ezért van a hit fényére szüksége annak, aki az igaz utat keresi. Amikor az ember valamilyen módot talál a hit fényének megszerzésére, olyan boldog, mintha nagy szerencse érte volna.

Azok az emberek, akik az igaz utat keresik tudják,hogy a Pesach  [פסח - Pészach] ünnepén, amely képes a hit fényének feltárására, ahogy írva van a Parasha [Tóra-részlet]-ben, hogy „és hittek az Úrban és az Ő szolgájában, Mózesben”, mert ez az az időszak, amely képes a hitet átadni.