A sorsvetés egy fentről jövő ébresztés, amelyben az alsóbb szinten lévő semmilyen formában sem vesz részt. Ez a jelentése annak, hogy "sorsot vetni", "sorsvetés". Hámán panaszkodott, és azt mondta: "a király törvényeit sem tartják be".

Ez azt jelenti, hogy a szolgaság a Lo Lishma [nem az Ő nevéért] állapotában kezdődik a munkát végző számára, vagyis az önző megszerzés állapotában. Ezért kapták meg a Tórát, mert utána megkapják a Lishma-t [az Ő nevéért] állapotot, és megkapják a fényeket és a felsőbb eléréseket.

Ekkor jön a panaszos, és azt kérdezi: "Miért kapták meg ezeket a magasztos dolgokat, amelyekért meg sem dolgoztak és nem is remélték, hanem minden gondolatuk és céljuk csak a saját szükségleteiket érintő, Lo Lishma-nak nevezett dolog körül forgott?". Ez a jelentése annak, hogy: "A gonoszok előkészítik, az igazak pedig beleöltöznek".

Ez azt jelenti, hogy korábban a gonosz, vagyis Lo Lishma állapotában dolgozott az ember, csak a megszerzés érdekében. Utána azonban Lishma-val jutalmazták meg, ami azt jelenti, hogy minden szolgálata átkerült a Kedusha [Szentség] tartományába, ami azt jelenti, hogy ott pedig minden az adakozásra irányul. Ezt jelenti az, hogy "az igazak pedig beleöltöznek" jelentése.

Ez a Purim, mint Jom Kippurim [engesztelés napjának] a jelentése. A Purim egy felülről jövő ébresztés, a Jom Kippurim pedig egy alulról, vagyis a bűnbánat által történő felébredés. Azonban ott is van fentről jövő ébresztés, ami megfelel a sorsvetésnek, amelyek "az egyik kavics az Úré, a másik kavics Azazelé", és a Teremtő a döntőbíró.