584. Az Örökkévaló arca a gonoszt cselekvők ellen

Shabbath kimenetele – Noách hetiszakasz, 5736 (1975)

„Az Örökkévaló (יְ־הוָ־ה / Havayah) arca a gonoszt cselekvők ellen van,
hogy kiirtsa nevüket, emléküket a földről." (Zsoltárok 34:17) „Kiáltottak, és az Örökkévaló meghallotta őket, és minden bajukból megmentette őket." (Zsoltárok 34:18)

És fel kell tennünk a kérdést:
Hiszen az Örökkévaló „arca” inkább az igazakhoz illik, nem pedig a gonoszt cselekvőkhöz – ahogy írva van: „Mert arcod fényében adtál nekünk… irgalmat, életet és békét.”

Az „arc háta” (azaz az elrejtés) az, ami a bűnösökre vonatkozik, és az ítélet szintjét jelenti, amely ítéletet hajt végre a gonoszokon. De mondhatjuk úgy is, hogy itt azokról van szó, akik igaz úton akarnak járni, az Örökkévaló útján - de azt látják, hogy állandóan csak rosszat tesznek, és kiáltanak az Örökkévalóhoz, hogy segítsen nekik kiszabadulni a gonoszság állapotból. És mindent megtettek, ami csak tőlük telt, de nem tudnak kiszabadulni - ahogyan az Egyiptomból való kivonulásnál van írva: „És nyögtek Izrael fiai a szolgálat miatt, és fohászuk felhatolt az Örökkévalóhoz” – és Ő kihozta őket Egyiptomból.

Így kell ezt is értelmezni: Az Örökkévaló megvilágította számukra az Arcát - és ennek következtében eltűnt az elrejtés, amelyben addig voltak. Mert „az Örökkévaló arca a gonoszt cselekvők ellen van” - vagyis az Ő fénye még a gonoszság emlékét is eltörli. És ez a jelentése annak, hogy „kiirtsa nevüket a földről” - mivel a „föld” (éréc) a „vágy” szava is a kabbalisztikus nyelvben, így még a gonosz vágy emléke sem ébred fel bennük - mert „kiáltottak, és az Örökkévaló meghallotta őket, és minden nyomorúságukból megmentette őket.”