Bnei Baruch Kabbala Akadémia

A Zohár a „És megjelent neki az Örökkévaló Mamré tölgyesében (Elóne)” vers kapcsán megkérdezi: miért éppen Elóne Mamréban (Mamré tölgyesében), és nem máshol? És azt válaszolja: azért, mert ő adott tanácsot a körülmetélkedéssel kapcsolatban.

Mert amikor a Szent, áldott legyen (HaKhadosh Barukh Hu) a Teremtő, azt mondta Ábrahámnak, hogy metélje körül magát, ő elment tanácsot kérni a barátaitól. Anér azt mondta neki: „Te már több mint kilencven éves vagy – és most fájdalmat fogsz okozni magadnak?”

Mamré pedig azt mondta neki: Emlékezz arra a napra, amikor a káldeusok a tüzes kemencébe vetettek téged, és arra az éhínségre, amely az egész világon végigsöpört stb., és hogy le kellett menni Egyiptomba. És emlékezz azokra a királyokra is, akik ellen az embereid harcoltak, és akiket legyőztél – és a Szent, áldott legyen Ő, megmentett téged mindegyiktől, és senki sem tudott ártani neked. Kelj fel, és teljesítsd Urad parancsát!

A Szent, áldott legyen Ő, azt mondta Mamrénak: „Mivel te adtál tanácsot neki a körülmetélkedés ügyében – életedre mondom, nem jelenek meg máshol, csak a te teredben.” És ez az, amit úgy ír a szöveg: „Elóne Mamréban.” (Mamré tölgyesében)

Ismert a világ (a bölcsek) kérdése: amikor a Szent, áldott legyen Ő, azt mondta Ábrahámnak, hogy metélje körül magát, ő elment, és tanácsot kért a barátjától – és ez úgy tűnik, mintha kételkedett volna abban, hogy érdemes-e hallgatni az Örökkévaló szavára.

És azt is értenünk kell, mit akar ez tanítani nekünk: hogy a Szent, áldott legyen Ő, azt mondta, hogy nem jelenik meg Ábrahámnak, csak Mamré „palotájában” (helyén). Jobban érthető lenne, ha maga Mamré számára jelent volna meg a Szent, mintsem hogy Ábrahámnak jelenik meg – de Mamré terében.

És a szabály szerint, hogy a Tórát „az egyén terében” kell tanulni (belső módon, személyesen), az következik, hogy Ábrahám három barátja – Anér, Eskol és Mamré – is őbenne magában voltak (belső erők, tulajdonságokként).

Mert miután hallotta az Örökkévaló parancsát, elment a testéhez (önmagához), hogy az teljesítse a parancsot. És a testén belül három vélemény (erő, nézet) jelent meg: Az első Anér, akinek a neve számértéke 320 (ש"ך - Sách, gemátria szerint), ami utal a 320 szikrára, amelyek a testben találhatók. Ezekben a 320-ban még jelen van a „kőszív” (Lev háEven), amely azt mondja: „Képes vagyok végrehajtani mindazt, amit tőlem követelnek – de meg kell értenem, hogy mit kell tennem.”

És néha benne van a Mamré nevű minőség is, amely az „ellensúlya” a „makacs vén” (zaken mamré) fogalmának. A ’vén’ a „vén és bolond királyt” jelenti (a gonosz hajlam - jécér hara allegóriája). És ebben az esetben Mamré az, aki szembeszáll Anérral és Eskollal. Ő azt állítja, hogy az értelem ellenére akar haladni – ez Anér ellentéte –, és a megszerzési vággyal szemben is – ez Eskol ellentéte.

És ez az, amit úgy mondanak, hogy ő (Mamré) tanácsot adott a körülmetélkedés ügyében – vagyis éppen Anér „csarnokában” (minőségében), vagyis abban a helyzetben, amit „az értelem felettinek” (lemálá min hádáát) nevezünk. És az „értelem felettiség” épp abból fakad, hogy ez a megszerzési vágy szellemi minősége. Pontosan ebben a helyzetben jelent meg neki az Örökkévaló – mert éppen ott lakozik a jóság és az öröm. És ekkor teljesül a mondás: „Szeresd az Örökkévalót, a te Istenedet teljes szívedből – a két ösztönöddel együtt.” („Teljes szívedből – a két ösztönöddel”: a jó ösztönnel és a rossz ösztönnel is. - gonosz hajlam - jécer hárá; jó hajlam - jécer hatov)

Ebből következik, hogy az a három barát, akiket Ábrahám megkérdezett, valójában a saját testét jelképezi – vagyis ezeknek a belső részeinek kell egyetérteniük vele. Ha pedig nem értenek egyet, akkor kényszer útján kell haladni. De először a békés utat kell megpróbálni. És ha ez nem sikerül, akkor harcolni kell a testtel.