137. A hiány a Kli [edény]

A hiány a legfontosabb, és ezt Kli-nek [edénynek] nevezik, amely megszerzi a kitöltést. A kitöltés mennyiségét a hiány nagysága határozza meg.

Ebből következik, hogy ha pontosan ugyanannyi a kitöltés, se több, se kevesebb, mégis az egyik élvezi a kitöltést, örül és boldog, és nem talál szavakat, hogy kifejezze örömét, míg a másik úgy érzi, hogy nincs semmiféle öröme, amivel táplálhatná a lelkét, és néha úgy érzi, mintha elege lenne magából az életből is, mert nem érez semmiféle célt az életében.

Például egy egészséges ember, akinek a teste rendben van, és minden szerve egészséges és jól működik, vágyik az örömre és az élvezetre, hogy legyen valamije, amivel lelkét némi örömmel táplálhatja, de ez nem sikerül neki.

Ugyanakkor egy másik ember valamilyen betegségben szenved, és az orvosok úgy döntöttek, hogy műtétre van szüksége, de nem tudják, hogy a műtét sikeres lesz-e, és az élete is veszélyben van. Több szakértőt is felkeresett, de egyik sem ígérte meg neki, hogy tovább élhet.

Ekkor azonban megjelent egy bölcs ember, és olyan gyógymódot adott neki, ami segített rajta. Később, amikor visszament az orvosokhoz, hogy elvégezzék a betegségével kapcsolatos vizsgálatokat, azok megállapították, hogy teljesen jól van, és nincs semmi baja. Nyilvánvaló, hogy abban a pillanatban örömteli, és nem mondhatja, hogy nincs miből életerőt merítenie. Éppen ellenkezőleg, hatalmas az öröme.

Ugyanakkor az első, bár egészséges, nem tud életerőt meríteni az egészségéből, mert nincs Kli-je az egészség hiányáról. Ezért ez a betöltés nem ad neki életerőt.

A kérdés az, hogy az a betöltés, ami örömet okoz neki, valódi-e, vagy csak képzeletbeli?