1. Fény (1. rész, Belső Megfigyelés, 18)
A világokban minden, ami létezik az „létezés a létezésből”, ami minden, kivéve a Kelim (edények) anyagát.

2. Fény és edény (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 6)
A kibocsátott/létrehozott lényben a kapni akarást edénynek nevezik; és a bőséget, amit megkap, Fénynek nevezik.

3. Körkörös Fény (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 100)
Fény, melyben nem lehet részleteket megkülönböztetni.

4. Egyszerű Fény (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 30)
Egy olyan fény, amely olyan mértékben magában tartalmazza  a Kli-t, hogy a fény és az edény megkülönböztethetetlen.

5. A Hochma Fénye (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 50)
Egy olyan fény, amely az első kiterjedésben kiterjed a kibocsátott/létrehozott lény felé, és amely a kibocsátott/létrehozott lény általános életereje és énje.

6. Hassadim Fénye (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 5)
Egy olyan fény, amely felöltözteti a Hochma fényét, és az első felülemelkedés során kiterjed a kisugárzott lényre.

7. Üres levegő (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 5)
Ez a Hassadim fénye, mielőtt beleöltözne a Hochma fényébe.

8. Később (1. rész, 1. fejezet, Belső Megfigyelés, 34)
Mindaz, ami egy előző állapotból származik.

9. Középső (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 2)
Lásd: 39.

10. Egy (1. rész, 2. fejezet, Belső Fény, 1)
A Felső Fény, mely a Teremtőtől, magából terjed ki az Egy és olyan egyszerű, mint Ő maga. Ez az Ein Sof, ennélfogva ez így van az Assiya világában is, mindenfajta változás vagy forma hozzáadása nélkül és ezért van Ő Egynek nevezve.

11. A Teremtő (1. rész, Belső Megfigyelés, 18)
A Teremtő neve kizárólag egy aktuális újításra vonatkozik, azaz létezés a semmiből, amely az edények anyaga, mely úgy van meghatározva, hogy megszerzés iránti vágy minden esszenciájában. Ez az, ami lényegében hiányzott a Teremtőből a teremtés előtt.

12. Összetapadás (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 30)
A formaegyezés az, ami összekapcsolja és egymáshoz tapasztja a lelkeket, míg a forma különbözőség elválasztja őket egymástól.

13. Egyenlőség (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 10)
Amikor nincs semmiféle megkülönböztetés a kapni akarás négy fázisa között, akkor azt mondják, hogy azok egyformák és egyenlőek.

14. Kiterjedés (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 1)
A Fény, mely a Kibocsátótól a kibocsátott lények felé terjed, ezt nevezik a Fény kiterjedésének. Valójában a Felső Fény nincs ezáltal semmilyen módon befolyásolva. Ez olyan, mint amikor a személy egy gyertyával meggyújt egy másik gyertyát, ami nem gyengíti ezáltal az első gyertyát. A név csak a kibocsátott lény felismerését érzékelteti.

15. Kifinomult (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 90)
A megszerzés iránti vágy első fázisa, mely kifinomultabbnak van tekintve, mint a másik három fázis, mely követi az elsőt.

16. Idő  (1. rész, 1. Belső Megfigyelés, 34)
Ez bizonyos számú fázisok az összege, melyek egymásból ereszkednek alá, összekeverednek egymással ok és okozat formájában, mint például a napok, hónapok és évek.

17. Sötétség (1. rész, Belső Megfigyelés, 24)
A vágy negyedik fázisa, amely nem képes befogadni a Felső Fényt saját magán belül a megszorítás ereje miatt és ez a sötétség forrásának van tekintve.

18. Hochma (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 50)
A kibocsátott lény énjének és életerejének fénye (lásd az 5. pontot).

19. Tér (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 6)
A vágy negyedik fázisa, mely kiürül a Fényből, sötétségnek van tekintve a Fényhez képest. Az edény tekintetében ez térnek van tekintve, mivel a negyedik fázistól nem lett megvonva az, hogy ez maga a kibocsátott lény a megszorításon keresztül, hanem csak az, hogy kiürült és ennélfogva abban üres levegő van, fény nélkül.

20. Előtte és utána (1. rész, Belső Megfigyelés, 34)
Amikor a kibocsátott lényeknek az ok és okozati viszonyáról beszélünk, akkor azokat úgy fejezzük ki, hogy az okot az „Előtte” és az okozatot az „Utána” kifejezéssel illetik (lásd a 16. pontot).

21. Különleges és Egyesített (1. rész, Belső Megfigyelés, 1)
A Különleges azt a Felső Fényt jelöli, amely különböző formáiban ragyog és uralkodik a különböző szintek felett, abban a mértékben, amekkora mértékben azok képesek formájukat kiegyenlíteni a Teremtő különleges formájával. 
Az Egyesített ennek a szabálynak a végét jelenti,  amikor a Teremtő már teljesen kiegyenlítette (az összes további szintet) és képes volt azokat mind az Ő különleges formájára hozni (lásd a 14. pontot).

22. Egyesítés (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 6)
Két különböző fázis, mely formájában kiegyenlíti magát egymással és ezáltal eggyé válnak (lásd 12. pontot).

23. Jobb és bal
Néha az alsó szint egyenlő szintre emelkedik a Felső szinttel, amikor a Felsőnek szüksége van az alsóra azért, hogy beteljesítse magát. Ebben az állapotban az alsót „balnak” és a Felsőt „jobbnak” tekintik.

24. Teremtő (Készítő) (1. rész, Belső Megfigyelés, 18)
A „Teremtő” kifejezés kifejezetten a Fénynek a világokba való öntését jelenti, amely mindent jelent, kivéve az edények anyagát (lásd fentebb a 11. és 1. pontokat).

25. Az edény (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 6)
A megszerzés iránti vágy a kibocsátott lényekben maga az edény.

26. Felül (1. rész, 2. fejezet, Belső Fény, 3)
Amikor az alsó kiegyenlíti a formáját a Felsővel, az úgy tekintik, hogy az alsó felemelkedett.

27. Kibocsátó
Bármilyen ok kibocsátónak van tekintve a befolyásolt szint szempontjából. Az a cím, hogy kibocsátó magában tartalmazza mind a Fény kibocsátását (kiterjesztését) és azt az edényt is, amely képes ezt a Fényt befogadni.

28. A lélek eredete (1. rész, Belső Megfigyelés, 15)
A megszerzés iránti vágy, amely a lelkekbe lett benyomtatva az, amely elválasztja őket, úgymond levési (lenyesi) őket a Felső Fényről. Mindez azért van, mivel a forma különbözőség az, ami elválaszt a spiritualitásban (lásd 12. pont). A lélek eredetének kérdése az Atzilut és Beria világai közötti elválasztásra vonatkozik, amely a saját maga helyén lesz elmagyarázva.

29. Alul (1. rész, 2. fejezet, Belső Fény, 3)
Az, aminek az érdeme kisebb, „alsónak” van tekintve.

30. Egyesített
Lásd a különleges és egyesített definíciót.

31. Az Ein Sof világának Malchutja (1. rész, Belső Megfigyelés, 14)
Ez a megszerzés iránti vágy, amely szükségszerűen ott van.

32. Felülről lefelé(1. rész, 2. fejezet, Belső Fény, 3)
Az első fázistól a negyedik fázisig. A negyedik fázis az, ami megmarad Fény nélkül és ez van „alsónak” tekintve a többi szinthez képest. Minél törékenyebb a megszerzés iránti vágy, annál „magasabbnak” tekintendő. Ennélfogva az első fázis van a „legmagasabbnak” tekintve.

33. Beteljesítés (1. rész, 1)
Amikor egyáltalán semmilyen hiányosság nem marad és ahol már elképzelhetetlen az, hogy bármit hozzá lehetne tenni a teljességhez.

34. Felül, alul (1. rész, 2. fejezet, Belső Fény, 3)
Ami fontosabb, az van „Felsőnek” tekintve és a rosszabb van „alsónak” tekintve.

35. Hely (1. rész, Belső Megfigyelés, 11)
A kibocsátott lénynek a megszerzés iránti vágya van helynek tekintve a benne lévő bőség és Fény számára.

36. Négyszög (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 200)
Ez egy olyan szint, ami a vágy mind a négy fázisából áll.

37. Háromszög (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 400)
Ez egy olyan szint, amelyben a vágynak csak három fázisa található meg.

38. Megérintés (1. rész, 2. fejezet, Belső Fény, 5)
Hogyha a szintnek a gyökértől való forma különbözősége nem annyira nyilvánvaló, hogy teljesen elválassza azt a gyökerétől, akkor azt úgy tekintjük, hogy „megérinti” a gyökerét. Ugyanez vonatkozik két, egymást követő szintre is.

39. Középső pont (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 50)
Ez az Ein Sof negyedik fázisának a neve. Azáltal lett így elnevezve, hogy egyesül az Ein Sof fényével.

40. Sof (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 20)
A Sof és a Sium mindkettő végződést jelent.
A kibocsátott lény Sofja vagy Siumja a negyedik fázis visszatartó ereje által jön létre, ahol a Felső Fény tovább nem ragyog, mivel a vágy (edény) nem fogadja be.

41. Kör (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 100)
Amikor nincs megkülönböztetés felül és alul a megszerzési vágy fázisa között, azt körnek tekintjük (mint egy fizikai kör képe, ahol nem lehet megkülönböztetni, hogy mi van felül és mi van alul). Emiatt a négy fázis úgy van tekintve, mint négy koncentrikus kör egymáson belül, ahol lehetetlen megkülönböztetni, hogy mi van felül és mi van alul.

42. Felső  (1. rész, 2. fejezet, Belső Fény, 3)
Ez a fontosabb.

43. Elválasztás (1. rész, Belső Megfigyelés, 12)
Két szint, melyben nincs formaegyezés bármely oldalon, azt úgy tekintik, hogy el vannak választva egymástól.

44. Hiányos (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 4)
Ez az a hely, amely már felkészült arra, hogy megkapja a korrekciót és a teljességet.

45. Egyszerű (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 9)
Ahol nem lehet szinteket vagy oldalakat megkülönböztetni.

46. Megszorítás (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 40)
Amikor valaki legyőzi a saját vágyát. Más szóval az, aki képes visszatartani magát a megszerzéstől és nem szerez meg semmit, annak ellenére, hogy egy hatalmas megszerzés iránti vágya van, azt úgy tekintik, hogy képes volt megszorítani saját vágyát (végrehajtott egy megszorítást).

47. Vonal (1. rész, 2. fejezet, Belső Fény, 1)
Felső és alsó megkülönböztetést jelez, amely nem létezett ott korábban. Ez egy sokkal gyengébb ragyogást jelez, mint ami korábban létezett. 

48. Közeli (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 3)
Minél közelebb van az egyik formája a másikhoz, annál közelibbnek tekinthetők ők egymáshoz.

49. Rosh (Fej) (2. rész, 2. fejezet, Belső Fény, 6)
A kibocsátott lénynek azt a részét, amely leginkább hasonlít a gyökérhez, tekintik Roshnak.

50. Szél (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 5)
A Hassadim fénye van szélnek nevezve.

51. Vágy
Lásd 45. pont.

52. Név (1. rész, Belső Megfigyelés, 5)
A szent nevek annak a leírásai, hogy azokat a fényeket, amiket ezek a nevek illetnek, azokat hogyan lehet elérni. A szint neve annak a szintnek az elérési cselekedetét vagy folyamatát írja le, hogy azt a szintet hogyan lehet elérni.

53. Toch (1. rész, 1. fejezet, Belső Fény, 50)
Azt, aki magán belül megszerez, úgy tekintik, hogy a Fény az edény által van lemérve és az edény mértéke által van korlátozva. Azonban, azt aki magán kívül szerez meg, úgy tekintik, hogy semmilyen határt vagy megszorítást nem helyez a Fényre, amelyet képes megkapni.

54. Mozgás (1. rész, Belső Megfigyelés, 33)
Bármilyen új forma úgy tekintendő, mint spirituális mozgás, mivel az elválik az előző formától és egy saját nevet érdemel.Ez olyan, mint egy rész, amit leválasztunk egy korporális tárgyról és az olyan, mintha mozdulna és kilép előző helyéről.