Tanfolyamok / Kabbala csoport / Hevruta – A kapcsolat erejének felfedezése
Hevruta – A kapcsolat erejének felfedezése

Hevruta – A kapcsolat erejének felfedezése

Áttekintés
A lecke tartalma
Anyagok
Anyagok

A kapcsolat erejének feltárása A világon nincs több, mint egy lélek, és ez a lélek teljes egészében megtalálható mindegyik emberben, akárcsak Adam HaRishon esetében. Hiszen a spirituális nem részekben és megosztottságban jelenik meg, hiszen ez pontosan a testi határokból fakad. …

A kapcsolat erejének feltárása

A világon nincs több, mint egy lélek, és ez a lélek teljes egészében megtalálható mindegyik emberben, akárcsak Adam HaRishon esetében. Hiszen a spirituális nem részekben és megosztottságban jelenik meg, hiszen ez pontosan a testi határokból fakad. De ami azt illeti, hogy hatszázezer lélek és lélekszikra létezik, úgy tűnik, hogy ez az egyes emberek testének ereje szerint oszlik meg.

(Baal HaSulam, „Hatszázezer lélek”)


A társadalomban minden egyes egyén olyan, mint egy fogaskerék, amely egy gépezetben elhelyezett több más fogaskerékhez kapcsolódik. Önmagában ez az egyetlen fogaskerék nem képes szabadon mozogni, de a többi fogaskerék mozgásával együtt egy bizonyos irányba halad, hogy a gép alkalmas legyen általános funkciójának ellátására.

Ha pedig a fogaskerékben valamilyen meghibásodás van, a meghibásodást nem magára a fogaskerékre vonatkozóan értékeljük, hanem annak a teljes géphez viszonyított szolgálata és szerepe szerint.

(Baal HaSulam, „Béke a világban”)


Az, aki igazán szolgálni kívánja a Teremtőt, be kell, hogy illeszkedjen az összes teremtett lény közé, és hasonlóképpen kapcsolatba kell lépnie minden lélekkel, be kell illeszkednie közéjük, és nekik is közé; vagyis csak azt szabad magadnak megtartanod, ami – úgy mondhatnánk – a Shechina-val való kapcsolathoz szükséges. Ehhez pedig közelségre és sok emberre van szükség, mert a Teremtőt szolgáló emberek számának növekedésével a Shechina fénye is egyre jobban feltárul számukra. Ehhez pedig be kell foglaltassa magát az összes emberbe és az összes teremtett lénybe, és mindannyiuknak fel kell emelkednie a gyökereikhez a Shechina helyreállítása érdekében.

(Degel Machaneh Ephraim, Parashat Shelach)


Kabbala Kongresszus – a következő szint

Október 29. és 31. között globális Kabbala-kongresszust rendezünk.

Ezúttal nem lesz egyetlen központi rendezvény. Ehelyett a kongresszus egyidejűleg zajlik majd a világ számos helyszínén, ahol kisebb helyi összejövetelek vesznek részt ugyanazon globális eseményen.

A kongresszus egyes részei közös programok lesznek, amelyeken mindenki egyszerre csatlakozik ugyanazokhoz a tanításokhoz vagy tevékenységekhez. Más részek helyi szinten zajlanak majd, ahol az egyes csoportok a saját helyszínükön dolgoznak és tartják a kapcsolatot egymással.

A cél az, hogy a kongresszust a lehető legkönnyebben elérhetővé tegyük, így a legtöbb ember részt vehessen anélkül, hogy messzire kellene utaznia, ugyanakkor lehetőséget teremtsünk a barátok számára, hogy személyesen is találkozzanak, és megerősítsék a köztük lévő kapcsolatot.

A kongresszus témája: „Felébresztés alulról”. Ezen a három napon azt fogjuk vizsgálni, hogyan ébreszthetjük fel önmagunkat, hogyan ébreszthetjük fel a szívünket, és hogyan kelthetünk vágyat a spirituális fejlődésre anélkül, hogy arra várnánk, hogy a Teremtő, a felsőbb szint vagy a természet továbblökjön minket.

Más szavakkal: meg akarjuk tanulni, hogyan indíthatjuk el magunk a mozgást: hogyan ébresszük fel a kapcsolódás iránti vágyat, hogyan erősítsük meg egymást, és hogyan teremtsük meg alulról a következő spirituális szint iránti igényt.

Ma azt fogjuk vizsgálni, hogy mi is valójában egy kabbalisztikus kongresszus: miért gyűlünk össze, mit csinálunk e három nap alatt, és milyen különböző szempontokból áll a kongresszust alkotó belső és gyakorlati munka.

 


 

Ha nincs felébresztés alulról, akkor felülről sem érkezik segítség. Ezt az ember munkájának nevezik, vagyis annak, amit az embernek tennie kell, mert az imádság meghallgatása csak akkor érvényesül, ha alulról is érkezik valamilyen imádság. Ezt a MAN felemelésének nevezik, ami azt jelenti, hogy az ember felemeli a hiányosságot, azt, ami hiányzik belőle, és arra kéri a Teremtőt, hogy töltse ki a hiányosságát.

Ezért, ha hiánya van, mert nem tud úgy dolgozni, hogy ne jutalmat várjon érte, akkor a Teremtő megadja neki a Mayin Duchrint, ami a hiány kitöltése, és a Teremtő megadja neki ezt az erőt. De ha az ember nem kéri ezt, vagyis azt, ami hiányzik neki, hogy ne jutalmat várva végezze a munkát, akkor nincs miről beszélni a hiány kitöltése kapcsán.

(RABASH, 579, „És eltávolítom a kőszívet”)

 


Mi az a Kabbala Kongresszus?

A Kabbala Kongresszus a kabbala tanulóinak összejövetele, általában személyes találkozó, bár néha virtuális formában is megrendezésre kerülhet.

A kongresszus általában három napig tart, és ennek az időtartamnak megvan az oka, amelyet később még megvizsgálunk. Ezen a három napon igyekszünk a lehető legnagyobb mértékben gyakorlatba ültetni mindazt a tanácsot, amelyet a kabbalisták adnak nekünk a kapcsolatról.

A cél nem csupán az, hogy együtt legyünk és jól érezzük magunkat. Természetesen a találkozó egyben örömteli élmény is. Együtt eszünk, együtt tanulunk, részt veszünk órákon és workshopokon, énekelünk, és időt töltünk a barátainkkal. De mindez alatt egy sokkal mélyebb belső munka zajlik.

Megpróbáljuk leküzdeni a köztünk lévő elválasztottságot – amit a Kabbala a közös lélek széttöréseként ír le –, és felette kapcsolatot építeni. Ebben az értelemben a kongresszus gyakorlati laboratóriummá válik mindannak, amit eddig tanultunk.

Ezért is a kongresszusra való felkészülés elsősorban belső felkészülés. Külsőleg a kongresszus maga meglehetősen egyszerű: vannak előadások, workshopok, étkezések, összejövetelek és különböző tevékenységek. A fontos kérdés az, hogy mit próbálunk ezeken keresztül elérni.

Egy workshop például nem csupán beszélgetés vagy véleménycsere. Hanem a kapcsolatteremtés gyakorlása. Megpróbálunk odafigyelni a többiekre, befogadni gondolataikat és érzéseiket magunkba, teret adni nekik, és együtt felépíteni valamit, ami nem tartozik egyetlen személyhez sem külön-külön.

A három nap során ez az erőfeszítés egyre intenzívebbé válik. Ismételten – az órák, a workshopok, az étkezések, az éneklés és egyszerűen az együttlét révén – igyekszünk a kabbalisták tanácsait gyakorlati belső munkává alakítani.

Ebben az értelemben a Kabbala Kongresszus annak a gyakorlati kifejeződése, amit tanulunk: egy koncentrált erőfeszítés arra, hogy felülemelkedjünk az elválasztottságon, és felfedezzük a köztünk lévő mélyebb kapcsolatot.

 


Miért tart három napig egy kongresszus?

Rav: Kifejezetten három napnak kell lennie, mert az első napon az ember csak belép. Nem egyszerű belépni és kapcsolódni, elvégre ez spirituális munka. És jó, ha az ember fél, mert éppen ebből áll a munkája: a félelmének leküzdéséből.

Csak a második nap közepe felé kezdjük el érezni a kapcsolatot, a melegséget, az egységet, és bennünk valamilyen spirituális érzés kezd kibontakozni. Nagyon kicsi, de máris elkezdi felkészíteni az embert a spiritualitás felfedésére.

A harmadik napon pedig már az elválasztottság érzése jelentkezik… De az egység és a kapcsolat már megvalósult, még ha csak egy pillanatra is! A spiritualitásban egy pillanat jelent mindent, nincs szükség másra! Ha a kapcsolat létrejött, az már örökre megmarad, mert a spiritualitásban semmi sem tűnik el.

És utána, amikor ismét a televízió képernyője előtt ülsz, az az élmény, amit átéltél, az a kapcsolat, amit létrehoztál, tovább fog fejlődni…

 


Mi a tanítás a Kabbala Kongresszuson?

A Kabbala Kongresszus ideje alatt általában naponta legalább két leckére kerül sor, egy reggel és egy délután. Előfordulhat, hogy van egy harmadik lecke is.

Miért töltenek be a leckék ilyen központi szerepet a kongresszuson?

A lecke az az idő, amikor együtt kapcsolódunk a kabbala hiteles forrásaihoz. Azzal a szándékkal fordulunk oda, hogy kapcsolódjunk a felsőbb szinthez. Számunkra a kabbalisták írásai képviselik ezt a felsőbb szintet, és azok közös tanulása révén igyekszünk a lehető legnagyobb mértékben kapcsolatba kerülni vele.

Ahogyan Baal HaSulam a „Bevezetés a Tíz Szfira tanulmányába” című művében kifejti, az eredeti források helyes szándékkal történő tanulása révén egy különleges erőt vonzunk magunkhoz, amely hatással van ránk és korrigál minket. Ezt az erőt „Reformáló Fénynek” nevezik, és „Körülölelő Fénynek” is szokták emlegetni, héberül pedig „Ohr Makif”-nak.

Éppen ezért a lecke nem csupán a tudás megszerzéséről vagy a szöveg intellektuális megértéséről szól. Együtt ülünk és tanulunk azzal a szándékkal, hogy a forrást a belső korrekció és összekapcsolódás eszközeként használjuk.

Általában a foglalkozás során megnézünk egy felvett előadást is, amelyet Dr. Michael Laitman kabbalista tartott. Magyarázatai segítenek abban, hogy mélyebben belemerüljünk Rabash és Baal HaSulam szavaiba, és segítenek abban, hogy helyesen irányítsuk magunkat a forrás felé.

Ezek az egy- vagy másfél órás órák, amelyek általában naponta kétszer zajlanak, képezik a találkozó alapját. Úgy tekinthetünk rájuk, mint arra a helyre, ahonnan merítjük azt az erőt, amelyet később a workshopok, az étkezések, a összejövetelek és minden olyan erőfeszítés révén próbálunk megvalósítani a gyakorlatban, amelynek célja, hogy kapcsolatba lépjünk egymással.

A lecke adja meg számunkra a forrást, az irányt és az erőt. A kongresszus további részében pedig arra törekszünk, hogy ezt a hatást a köztünk lévő kapcsolattá alakítsuk.

 

 


Mit jelent a workshop a Kabbala Kongresszuson?

A workshop a Kabbala Kongresszus során alkalmazott gyakorlati munka egyik fő formája. Workshopokat tartunk a „Tízes” keretében is, és néha más találkozók alkalmával is.

Általában a workshop egy hiteles kabbalisztikus forrásból vett rövid részlet felolvasásával kezdődik, amelyet a szöveghez kapcsolódó kérdés követ. Előfordul, hogy a kérdés általánosabb jellegű, és a munkánkra, a lélekre, a szándékra, a kapcsolódásra vagy egy másik, a kabbala keretében tanulmányozott témára vonatkozik.

Kis körben ülünk össze, és mindenki válaszol a kérdésre.

Fontos kiemelni, hogy a cél nem feltétlenül egy teljes körű válasz megfogalmazása. Nem is mindig szükséges a „helyes” választ adni. A fő cél a közös erőfeszítés, hogy együtt tisztázzuk a kérdést.

Éppen ezért fontos mindenki részvétele.

Egy workshopkörben három vagy négy ember is lehet, de akár tíz is. Általában igyekszünk nem többen lenni, mint tíz résztvevő, mert szeretnénk, ha mindenkinek lenne elég ideje megszólalni és részt venni a közös tisztázásban.

Mindenki hozzátesz valamit a körhöz: a megértését, az érzéseit, egy kérdést, vagy akár azt is, hogy nem ért valamit. Előfordulhat, hogy valóban nincs mit hozzátenned. Teljesen rendben van azt mondani: „Nem tudom, mit mondjak hozzá, de egyetértek azzal, amit a barátok mondtak.” A lényeg az, hogy részt vegyél, és együtt maradj a körrel a közös erőfeszítésben.

Másrészt előfordulhat, hogy nagyon inspiráltnak érezzük magunkat, és sok mondanivalónk van. Ilyenkor az is a feladatunk, hogy visszafogjuk magunkat, és teret hagyjunk a többieknek. A workshop nem arról szól, hogy egy személy elmagyarázza a témát a többieknek. Arra törekszünk, hogy közösen építsünk fel valamit.

Általában minden választ viszonylag rövidre szorítunk, körülbelül egy percre vagy annál rövidebbre. Egy kérdésről szóló workshop általában öt és tíz perc között van, néha akár tizenöt percig is eltarthat.

Így mindenkinek elegendő ideje marad a részvételre anélkül, hogy a workshop hosszú elméleti vitává alakulna.

Ismét hangsúlyozzuk: a fő cél nem maga a válasz. A cél a közös tisztázás.

Azáltal, hogy meghallgatjuk egymást, elkezdjük magunkba befogadni a barátaink gondolatait, érzéseit és kérdéseit. Apránként felépítünk egy közös erőt, egy közös hiányosságot és egy közös kérést a magasabb szint felé.

Nem egyszerűen csak intellektuálisan próbáljuk megoldani a kérdést. Azt szeretnénk, hogy közös erőfeszítésünkkel szükségletet teremtsünk egy magasabb szintű megértésre és kapcsolódásra, mintha együtt próbálnánk életre hívni a következő spirituális szintet.

Van még néhány egyszerű technikai alapelv is. Általában egymás után szólalunk meg, mindenkinek lehetőséget adunk a részvételre, válaszainkat tömörre fogjuk, és igyekszünk nem félbeszakítani a beszélgetést, illetve nem uralni azt. A kabbalisztikus workshopon a férfiak és a nők általában külön körökben ülnek.

Végső soron a workshop a kapcsolatépítésről szól. A kimondott szavak fontosak, de ennél is fontosabb az, amit a beszélgetés és hallgatás közben próbálunk kialakítani egymás között.

 


Étkezések – Seudot

1. videó: Ételek előkészítése a kongresszuson

2. videó: Mi az az étel, amit a Teremtő készít?

 


Dalok egy Kabbala Kongresszuson

A dalok a Kabbala Kongresszus nagyon fontos részét képezik, mert egy újabb lehetőséget nyújtanak a kapcsolatteremtésre.

A leckék és a workshopok során gyakran szavakkal, gondolatokkal és magyarázatokkal foglalkozunk. A dalok lehetővé teszik, hogy érzelmi szinten is kapcsolatba lépjünk egymással, a szívünkön keresztül, és ne csak az elménken keresztül.

Amikor együtt énekelünk, különösen akkor, ha sokan csatlakoznak ugyanahhoz a dallamhoz és szándékhoz, az nagyon erős egységérzetet kelthet. Ezért énekelünk elég sokat a találkozók során.

A dalok megtanulása is része a felkészülésnek. Minél ismerősebbek a dallamok és a szövegek, annál könnyebb teljes mértékben részt venni és kapcsolatba lépni a többiekkel.

Így a következő hónapokban megpróbálunk megtanulni és begyakorolni néhány dalt, amelyeket együtt fogunk énekelni a találkozón.

 


Kongresszusi regisztráció

https://kabbalah.academy/hu/convention-october-2026