11. lecke

Téma: A legfontosabb dolog a szándék

Válogatott idézetek a forrásokból

1. forrás: RABASH, 3. cikk (1990), „Mit jelent, hogy a világ a Tórának lett megteremtve?”

A spiritualitásban az egyenlőség neve Dvekut, bár a cselekedetben ő a megszerző. Ezt nevezik  „megszerezni az adakozás érdekében”.

Hogyan lehet azonban elérni a forma-egyezés? Mivel a Teremtő teremtette ezt a kapni akarást, hogyan lehet visszavonni azt a természetet, amelyet a Teremtő teremtett? Erre vonatkozóan volt egy korrekció, miszerint míg a kapni akarás természetét nem lehet visszavonni, addig az adakozás szándéka hozzáadódik. Ebből következik, hogy a kapni akarás, vagyis az, hogy az ember lát valamit, amiből örömet szerezhet, megmarad. Más szóval, az ember végül is még mindig örömét leli a megszerzésben, de más szándékkal. Ezt nevezzük „megszerzés az adakozás érdekében” állapotának.

2. forrás: RABASH, 22. cikk (1987), What Is the Gift that a Person Asks of the Creator

„Az alsó szint hozzátehet a Teremtő által teremtett  Kli-hez, ahogy meg van írva: „Amit Isten cselekvésre teremtett”. Ez azt jelenti, hogy Isten megteremtette a Kli-t, amit „az élvezet elnyerése vágyának” neveznek, és az embernek hozzá kell tennie egy „adakozás szándékának” nevezett korrekciót, amint fentebb említettük, és Malchut de Ein Sof a vágy pontján ezzel díszítette fel magát. Ez azt jelenti, hogy ez a feldíszítése  abban állt, hogy megszerzési vágyára ráhelyezte az adakozás szándékát.”

3. forrás: RABASH, 31. cikk (1988), „Mit jelent az ember munkája abban a munkában, amelyet a Teremtőnek tulajdonítunk?”

„Ha az embernek csak az a szándéka, hogy megelégedettséget szerezzen a Teremtőnek, és nem a saját haszna, akkor nem törődik az öröm mértékével. Csak a lelkesedés mennyiségét nézi, amellyel a Teremtőnek akar megelégedettséget szerezni, mivel a Teremtőnek való megelégedettség megszerzésésnek vágya révén a lelkében a forma-egyezést idézi elő a gyökerében. Ez viszont több bőséget vonz, mivel a felső többet akar adni, mint az alsó kapni, és csak az adakozás edényei hiányoznak. Ebből következik, hogy az adakozásban való felülemelkedéssel nagy bőség terjed ki. Ezért nem kell kérni, hogy nagy fényeket kapjunk, csak arra kell törekedni, hogy nagy edényeink legyenek, amelyek az adakozás edényei.”

4. forrás: RABASH, 12. cikk (1985), „Jákob azon a földön lakott, ahol az Apja élt”

„A Teremtő iránti szeretetről azt mondjuk, hogy az embernek csak a Teremtőért kell dolgoznia, vagyis mindenféle jutalom nélkül. Ez azt jelenti, hogy kész a teljes odaadásra, mindenféle jutalom nélkül, anélkül, hogy az odaadásából bármilyen hozadék születne. Sokkal inkább ez a lényege - a célja -, hogy a Teremtő előtt le akarja nullázni önmagát, vagyis (el akarja törölni) a megszerzésre irányuló szándékát, ami a teremtmény létezését jelenti. Ez az, amit le akar nullázni a Teremtő előtt. Ebből következik, hogy ez a célja.”

5. forrás: RABASH, 5. cikk (1988), Mit jelent a munkában az, hogy „Amikor Izrael száműzetésben van, a Shechina velük van”?

„Ahol az igazság útján akar járni, ott értelemszerűen a gonosz hajlamnak engednie kell és gyengülnie. Most azonban ennek éppen az ellenkezője történik: Mindent, amit a Kedushában tenni akar, hogy adakozzon, ott a gonosz hajlam felülemelkedik rajta, és nehezen győzi azt le. Azt kérdezi: „Hol van az igazságosság?” A sok munkától, amelyen felül kell emelkednie, zuhanásba esik.

Ekkor jönnek a kémek érvei, és azt mondja: „Elegem van ebből a munkából”, és megszökik a küldetés elől. Azzal érvel, hogy ahol előre kellett volna lépnie, ott visszaesik. Ezért „elgondolkodik a kezdeteken”, és felrúgja ezt az utat, hogy nem elég a szándékon és a tetteken dolgozni, hanem a szándék számít, ahogy írva van: „Jobb a kevés a szándékkal, mint a sok szándék nélkül”. Azt mondja, hogy ez a munka nem neki való.”

6. forrás: RABASH, 577. számú cikk, „A céllal kapcsolatban”

„Az ember munkájának célja az adakozási szándék elérése, mivel a külső cselekedetben nincs mit korrigálni, hiszen a Teremtő által létrehozott Kli [edény] semmiféle változáson nem megy keresztül. Inkább a szándékban kell bekövetkeznie minden változásnak, vagyis mivel a teremtés célja az, hogy jót tegyen teremtményeivel, Ő erre a célra létrehozott egy Kli-t, amelyet „a gyönyör megszerzésére vonatkozó vágynak és vágyakozásnak” neveznek.

Azonban annak érdekében, hogy ne a szégyen kenyerét együk, hanem csak a formaegyezés által, egy Tzimtzum [megszorítás] nevű korrekciót hajtottak végre, hogy ne szerezzenek meg semmit, hacsak nem az adakozás céljából. Más szavakkal, ugyanabban a Kli-ben, amely korábban is megvolt neki, nevezetesen a kapni akarásban, de más céllal: nem azért, hogy kielégítse hiányát, hanem a Teremtő Mitzvá-inak [parancsolatainak] nevében, mivel Ő jót akar tenni teremtményeinek.”

7. forrás: RABASH, 577. számú cikk, „A céllal kapcsolatban”

„Minden munka kizárólag arra irányul, hogy eljussunk az adakozásra vágyakozó emberhez. Ezt nevezzük „belső munkának”, ami rejtett dolog, kívülről nem látható. Ez az ember szándéka abban a cselekedetben, amelyet végrehajt.
Ahhoz azonban, hogy elérjük ezt a „belső munkának” nevezett szándékot, először külső munkára van szükségünk, vagyis cselekedetekre, valami láthatóra, ami azt jelenti, hogy a munkája észrevehető. Ezzel szemben a szándék belső és rejtett.”

8. forrás: RABASH, 6. cikk (1986), „Bizalom”

„Akik az igazság útjára akarnak lépni, hogy elérjék a Dvekutot, meg kell tanulniuk, hogy minden gondolatuk, szavuk és cselekedetük célja az legyen, hogy megelégedettséget hozzanak a Teremtőnek a Mitzvák által, amelyeket megcselekszenek, és a Tóra által, amelyben részt vesznek. Nem szabad arra gondolniuk, hogy mit kaphatnak a Teremtőtől azért, hogy örömet akarnak szerezni Neki. Vagyis nem szabad arra gondolniuk, hogy „Mit ad nekem a Teremtő?” vagyis, hogy a Teremtő uralmából a sajátjukba vonhatják ki magukat. Ez azt eredményezné, hogy két fennhatóságot hoznának létre: a Teremtő fennhatóságát és a teremtmények fennhatóságát, ami a Dvekut ellentéte.”