10. alapelv

Ki kell fejlesztenünk a csoport iránti kölcsönös garancia (Arvut) érzését.

---

33. Baal HaSulam, „Az Arvut (Kölcsönös garancia)”, 18. pont

„ A Tana úgy írta le az Arvutot, mint két embert, akik egy csónakban ültek, és egyikük elkezdett egy lyukat fúrni a csónakba. A barátja megkérdezte: „Miért fúrsz lyukat?” Ő azt válaszolta: „Miért kellene törődnöd vele? Én magam alatt fúrom a lyukat, nem alattad”. Erre ő így válaszolt: „Bolond! Mindketten együtt fogunk fuldokolni a csónakban!”

---

34. Baal HaSulam, „Matan Tora (A Tóra átadása)”, 16. pont

„Ha hatszázezer ember feladja a saját szükségleteinek betöltésére irányuló munkáját, és semmi mással nem törődik, csak azzal, hogy ügyeljen arra, hogy a barátai ne szenvedjenek semmiben sem hiányt, ráadásul ezt nagy szeretettel, szívvel-lélekkel végzik el, a Mitzva teljes jelentése szerint: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat”, akkor kétségtelen, hogy a nemzetben senkinek sem kell majd a saját jóléte miatt aggódnia.

Emiatt az ember teljesen megszabadul saját túlélése biztosításától, és könnyen betarthatja a Mitzvát: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.”

 

 

---

 

(Rav Laitman „Arvut” témájáról szóló, 2021-ben tartott leckéje alapján)

 

A kapcsolattól a kölcsönös garanciáig

Látjuk az integrációt, a kapcsolatot és a törött edények egymáshoz való közeledésének különféle jeleit. Nem emberekről beszélünk, hanem olyan vágyakról, amelyek töröttnek és egymástól távolinak érzik magukat, és amelyek valamilyen módon kezdenek közeledni egymáshoz.

Közöttük van egy közös cél: a lehető legnagyobb mértékben elérni a korrigált edény helyes formáját, „egy emberként egy szívvel” emberré válni, és újra összeállítani Adam HaRishon rendszerét.

A kapcsolat már önmagában azt jelenti, hogy a vágyak egymásba vannak foglaltatva. A kölcsönös garancia azonban nem csupán egymásba való beágyazottságot jelent. Azt jelenti, hogy készek vagyunk a másik helyébe lépni, ami aktívabb állapot, mint az integráció.

Az integráció során átvehetem a másik tulajdonságait és felhasználhatom őket, és ezt gyakran még önző módon is tesszük. A kölcsönös garancia azonban nem maradhat önző cselekedet. Arra kötelez minket, hogy valóban egymásért cselekedjünk.

Ezért a kölcsönös garancia az a cselekedet, amely kiteljesíti, megpecsételi és befejezi korrekcióinkat.

Amikor az általános és az egyedi egyenlővé válik

A teljes kölcsönös garancia elérése azt jelenti, hogy mindenki benne van mindenkiben. Mindenki magában hordozza mindazokat a tulajdonságokat, vágyakat, gondolatokat és minden mást, amit a Teremtő Adam HaRishon edényében teremtett.

Így minden rész magában hordozza az összes többi részt. Ennek eredményeként minden egyes rész és a teljes edény valóban azonosá válhat. Az általános és az egyedi egyenlővé válik.

Az általános és az egyedi egyenlősége annak a jele, hogy az edény valóban spirituálisan korrigált.

Felelősség a Teremtő előtt

Azt is meg kell értenünk, hogy a kölcsönös garancia abból fakad, hogy érezzük a Teremtő iránti felelősségünket.

Garanciát vállalhatok minden egyes emberért az egész emberiség edényében, az egész lélekben. Ezen edényen belül készen állok arra, hogy bárki helyébe lépjek, és valóban felelősséget vállaljak mindegyikükért a Teremtő előtt.

Ez azt jelenti, hogy felelős vagyok Adam teljes általános lelkének korrekciójáért.

A barátok szerepeinek magamra vállalása

Abban a vágyamban, hogy eljussak a kölcsönös garancia, az Arvut szintjére, olyan utakat keresek, amelyekkel helyettesíthetem barátaimat. Arra törekszem, hogy egyre több szerepüket vállaljam magamra, beleértve azokat is, amelyeket az egész edény és a Teremtő iránt kell teljesíteniük.

Hajlandó vagyok vállalni ezeket a szerepeket. Lényegében ez az, amire a kölcsönös garancia kötelez engem.

Itt felmerül a kérdés: hogyan helyettesíthetem őket? Hogyan vállalhatom át a szerepeiket?

Mindazonáltal a kölcsönös garancia elérésére irányuló törekvésünk keretében minden megoldódik, és megértjük, hogy képesek vagyunk erre.

Eredetileg, abban az edényben, amelyet a Teremtő a törés előtt teremtett, egymásba voltunk foglalva. Csak a törés hozott létre olyan távolságokat közöttünk, hogy most már képesek vagyunk megérteni, mennyire ellentétesek vagyunk.

Minden vágyat, helyet és távolságot, ami közöttünk feltárul, pontosan a szeretettel lehet kitölteni. Ezt nevezik úgy, hogy „a szeretet minden bűnt lefed”.

Ekkor eljutunk egy olyan állapotba, amelyben nemcsak egymás helyébe lépünk, hanem egy valóban hatalmas edényt is elérünk, amely 620-szor nagyobb, mint a törés előtt volt.

Adam HaRishon teljes korrekciója

Adam HaRishon edényének teljes korrekciója a teljeskörű kölcsönös garancia elérését jelenti.

Ebben az állapotban minden rész felelős az összes többi részért, és mindenki benne van foglaltatva mindenki másba. Minden rész beépül az összes többi részbe, és ezáltal elérjük az edény tökéletességét.

Így van ez a spiritualitásban is: az általános és az egyedi egyenlőek, és nincs közöttük különbség.

Ezért a kölcsönös garancia csak a teljes beépülés után létezhet. Csak ezen a teljes beépülésen keresztül érhető el a kölcsönös garancia.

A csónakban ülő két ember példája

A nekünk felhozott példa két, csónakban ülő emberről szól.

Megvizsgáljuk, miért éppen ezt a formát választották. Első pillantásra meglehetősen korlátozottnak tűnik, mintha kizárólag egy személy által elkövethető vétségre utalna, és semmi másra.

Majd meglátjuk.

Mit jelent a kölcsönös garancia?

Először is meg kell értenünk, mi is az a kölcsönös garancia.

A kölcsönös garancia felelősségvállalást jelent. Azt jelenti, hogy hajlandóak vagyunk mindenki helyébe lépni, és képesek vagyunk mindegyikük helyébe állni.

Olyan, mintha Keter és Malchut lennénk az általános edényben található minden dolog számára. Ekkor készen állok arra, hogy minden edényemért kiálljak.

Mindazonáltal tudjuk, hogy vannak nagy edények, kis edények, korlátozott edények és sokféle más edény is. Nincs egyetlen végtelen edény, hanem sok törött edény van.

Mit érünk el tehát a kölcsönös garancián keresztül?

A kölcsönös garancia révén minden edény – bármilyen kicsi, különleges, egyedi vagy jelentélktelen is legyen – a magába foglalás és a kölcsönös garancia révén tartalmazza az összes edényt.

Így már tudja, hogyan kell működnie az egész általános edény helyett. Nincs különbség az egyedi edény és az általános edény között.

Ez a megvalósulás mértéke.

A spiritualitásban láthatjuk majd, hogyan kerülnek kitöltésre ezek a dolgok. A kölcsönös garancia tehát egy olyan törvény, amely teljes formájában létezik a spiritualitásban.

---

 

Megbeszélés

 

Hogyan értelmezed ezt az „Arvut” állapotot?

 

---

 

Hogyan érhetjük el ezt az „Arvut” állapotot, hogy rábírjuk a Teremtőt arra, hogy velünk legyen a tízesben?

Imáinkon keresztül tesszük ezt, mert magunktól képtelenek vagyunk bármit is korrigálni.

Mikor látjuk végre, hogy közeledünk a korrekcióhoz? Akkor történik ez, amikor elkeseredünk saját erőnktől, az eddig tett minden erőfeszítésünktől és az eddig végrehajtott minden cselekedetünktől. Rájövünk, hogy önmagunkban nincs esélyünk a sikerre, sem arra, hogy bármit is elérjünk.

Még ez a felismerés is eleinte egoista, mivel még mindig az egoista vágyunkból fakad. Mindazonáltal kezdjük megérteni, hogy nincs lehetőségünk semmit sem tenni, hacsak a Teremtő nem teszi meg.

„Ha az Úr nem épít házat, hiába fáradoznak az építők.”

Ekkor jutunk el az igazi követeléshez.

Ekkor válik világossá, hogy a Teremtő az, aki korrigál minket. Ő kapcsol össze minket, megteremti számunkra a szükséges feltételeket, és megmutatja, mit kell tennünk és hogyan. Megmutatja, mit tesz velünk, hogyan változtat meg mindannyiunkat, és hogyan alakítja át a köztünk lévő kapcsolatot.

Ezt valóban érezhetjük. Érezzük, hogyan változunk napról napra, sőt néha ennél is gyorsabban.

Így eljutunk oda, hogy érezzük: a Teremtő valójában a garanciavállaló.

Végül is honnan kapjuk az erőt? Honnan kapjuk azt a megértést, hogy mit kell tennünk, hogyan kell összekapcsolódnunk, vagy hogyan állhatok a barátom helyébe?

Egyedül képtelen vagyok mindezt megtenni.

Ebből következik, hogy a Teremtő a garanciavállaló.