20. lecke: Az elrejtéstől a feltárulásig

20. lecke: Az elrejtéstől a feltárulásig

A lecke tartalma
Anyagok

20. lecke: Az elrejtéstől a feltárulásig

A „Bnei Baruch” megnyitja a Kabbala Bölcsességének kapuit a világ számára.


2-3. dia

„…Az ember akaratának szabadsága abban áll, hogy kezdetben megválaszthat egy olyan környezetet, olyan könyveket és olyan vezetőket, amelyek helyes irányt közvetítenek számára. Ha valaki ezt nem teszi meg, hanem kész belépni bármilyen környezetbe, amely elé kerül, és elolvasni bármilyen könyvet, amely a kezébe akad, [...] akkor bizonyosan büntetést szenved el, nem a rossz gondolatai vagy tettei miatt, amelyekben nincs választása, hanem azért, mert nem választotta a jó környezetet, hiszen ebben valóban van választása.

Ezért az, aki arra törekszik, hogy folyamatosan jobb környezetet válasszon, méltó a dicséretre és a jutalomra. Ám itt sem a jó gondolatai vagy tettei miatt, amelyek választás nélkül érkeznek hozzá, hanem azért az erőfeszítéséért, amelyet egy jó környezet megszerzésébe fektet, és amely elhozza számára ezeket a jó gondolatokat és cselekedeteket.”

- Baal HaSulam: A szabadság


4. dia 

„…Szükségünk van egy környezetre, vagyis egy olyan emberekből álló csoportra, akik mind azon a nézeten vannak, hogy el kell érniük a teljes hitet. Csak ez az egyetlen dolog képes megmenteni az embert a tömegek nézeteitől. Ekkor mindenki megerősíti a másikat abban, hogy vágyjon a teljes hit elérésére, hogy képes legyen megelégedést adni a Teremtőnek, és hogy ez legyen az egyetlen törekvése.”

- Rabash: 37. cikk, 1985


5. dia

"…A Teremtő maga helyezi az ember kezébe a jó sorsát azáltal, hogy az öröm és megelégedés életét adja neki az korporális élet keretein belül, amely tele van gyötrelemmel és fájdalommal, és minden valódi tartalomtól üres. Az ember szükségszerűen eltávozik és menekül ebből, amikor meglátja, még ha csak a repedések között villanna is fel, azt a nyugodt helyet, ahová elmenekülhet ebből az életből, amely nehezebb, mint maga a halál. Valóban, nincs ennél nagyobb irányítás, mint amikor Ő így vezeti az ember kezét.

És az ember választása kizárólag a megerősödésre vonatkozik.

- Baal HaSulam: Bevezetés a Tíz Szfira tanulmányába, 4. oldal


6. dia

A bölcsesség elrejtésének három fajtája

„Három része van a Tóra titkainak. Mindegyik résznek megvan a maga oka arra, hogy miért van elrejtve. A következő neveken nevezik őket:

  1. Felesleges,
  2. Lehetetlen,
  3. Az Örökkévaló tanácsa azoké, akik Őt félik.

Ennek a bölcsességnek nincs egyetlen parányi része sem, amelyre e három szempont vizsgálata ne vonatkozna, és ezeket egyenként fogom megmagyarázni.”

- Baal HaSulam: Egy rész feltárása, kettő elrejtése


7. dia

Baal HaSulam: A Kabbala tanítása és annak lényege

„Örömmel tölt el, hogy olyan nemzedékben születtem, amelyben megengedett az igazság bölcsességének feltárása. És ha megkérdezitek, honnan tudom, hogy ez megengedett, azt felelem, hogy azért, mert engedélyt kaptam a feltárásra. Vagyis mindeddig egyetlen bölcs előtt sem tárultak fel azok az utak, amelyek lehetővé teszik, hogy nyilvánosan foglalkozzanak ezzel a bölcsességgel, és minden egyes szót teljes egészében megmagyarázzanak.”


8. dia

Baal HaSulam: Bevezetés a Panim Meirot u-Masbirot könyvéhez, 5. pont

„Az igazság bölcsességének széles körű elterjedésére van először szükségünk, hogy érdemessé váljunk a jótétemény befogadására. Következésképpen a bölcsesség elterjedése és a Messiásunk eljövetele kölcsönösen függenek egymástól.

Ezért intézményeket kell létrehoznunk és könyveket kell írnunk, hogy felgyorsítsuk a bölcsesség elterjedését az egész nemzet körében.”


9. dia

Baal HaSulam: Bevezetés a Tíz Szfira tanulmányába, 30. oldal

„Nemcsak hogy nem tilos feltárni ezeket a titkokat, hanem éppen ellenkezőleg, nagy parancsolat feltárni őket.

És aki tudja, hogyan kell feltárni, és valóban fel is tárja őket, annak jutalma bőséges. Mert ezeknek a fényeknek a sokaság, különösen a nagyközönség előtti feltárásától függ a Messiás eljövetele, hamarosan, napjainkban. Ámen.”


 10–11. dia

Baal HaSulam: Az utolsó nemzedék írásai

„Van egy példázat barátokról, akik eltévedtek a sivatagban, éhesen és szomjasan. Egyikük talált egy települést, amely bőségesen meg volt töltve minden gyönyörűséggel. Ekkor eszébe jutottak szegény testvérei…

Mit tett? Hangosan kiáltani kezdett… talán szegény, éhes barátai meghallják a hangját, közelednek hozzá, és eljutnak arra a helyre, amely minden gyönyörűséggel teli.

Így áll a helyzet velünk is. Elveszetten bolyongtunk a rettenetes sivatagban az egész emberiséggel együtt, és most rátaláltunk egy nagy és bőséges kincsre, nevezetesen a Kabbala könyveire ebben a kincstárban. Ezek kielégítik sóvárgó lelkünket, és bőségesen betöltenek minket élettel és megelégedéssel; jóllaktunk, és még maradt bőven.

Mégis emlékezünk barátainkra, akik reménytelenül ott maradtak a rettenetes sivatagban. Nagy távolság van közöttünk, és a szavak nem képesek áthidalni azt. Ezért állítottuk fel ezt a kürtöt, hogy hangosan megszólaltassuk, hogy testvéreink meghallják, közeledjenek, és olyan boldogok legyenek, mint mi.”


12–13. dia

Baal HaSulam: Béke a világban

„…A mi nemzedékünkben, amikor minden ember boldogulását a világ összes országa segíti, szükségszerű, hogy az egyén ugyanilyen mértékben alárendelődjön az egész világnak, mint egy fogaskerék a gépezetben.

Ezért elképzelhetetlen a jó, boldog és békés rend megvalósítása egyetlen államban, ha ez nincs így a világ összes országában, és fordítva. A mi időnkben az országok mind összekapcsolódtak az élethez fontos szükségleteik kielégítésében, ahogyan korábbi időkben az egyének kapcsolódtak össze a családjukon belül.

Ezért már nem beszélhetünk, és nem is foglalkozhatunk olyan renddel, amely csupán egy ország vagy egy nemzet jólétét biztosítja, hanem kizárólag az egész világ jólétével, mert a világ minden egyes emberének haszna vagy kára attól függ, és azzal mérhető, hogy mi történik a világ összes emberével.

Bár mindez valójában ismert és érezhető, az emberek mégsem ragadták meg ezt helyesen. Miért? Mert a természet fejlődésének rendje ilyen: a cselekedet megelőzi a megértést, és végül éppen a cselekedetek bizonyítják és viszik előre az emberiséget.”


14–15. dia

Baal HaSulam: A jövő társadalmának felépítése

„Három alapja van a hit terjedésének: 1) A vágyak kielégítése; 2) Bizonyítás; 3) Terjesztés.

A vágyak kielégítése. Minden emberben, még a világi emberben is, van egy ismeretlen szikra, amely a Teremtővel való összetapadásra vágyik. Amikor ez időnként felébred, arra indítja az embert, hogy megismerje a Teremtőt, vagy tagadja Őt, ami végső soron ugyanannak a folyamatnak a része…

Ha valaki képes kielégíteni ezt a vágyat abban az emberben, az mindenhez hozzájárul. Ehhez hozzá kell tenni a lélek halhatatlanságát, a jutalmat a következő világban, az egyén dicsőségét és a nemzet dicsőségét is, vagyis hogy az ember a nemzet büszkeségévé váljon.

Bizonyítás. A világ nem létezhet enélkül, különösen egy olyan időben, amikor atombombák léteznek.

Terjesztés. Ha szorgalmasan történik, képes helyettesíteni a bizonyítást is. Ezért embereket kell megbízni azzal, hogy a fenti szavakat terjesszék a nyilvánosság körében. A terjesztés és az elterjedés érdekében meg kell említeni a szenvedést, a szegénységet, a romlottságot és a háborút, valamint a világ özvegyeit és árváit, akik megváltást keresnek…

Ilyen állapotban az emberek nem fogják olyan nehéznek találni, hogy egész életüket ennek szenteljék, hogy megmentsék önmagukat a romlástól és a rettenetes fájdalmaktól. Még inkább igaz ez a fiatalokra, akiknek szívét még nem tompították el saját hiányosságaik. Ők bizonyosan teljes szívükkel és lelkükkel támogatni fogják ezt.”


 16. dia

Baal HaSulam: „Az utolsó nemzedék írásai”

„Az élet célja az, hogy az ember elérje az összetapadást Vele, kizárólag azért, hogy hasznot hozzon a Teremtőnek, vagy hogy a közösséget azzal jutalmazza, hogy ők is elérjék az összetapadást Vele.”