1. rész: Folytatni a kongresszust emelkedéssel - Válogatott idézetek a forrásokból

„Az összes eszköz közül, amivel elérhetjük Lishma-t - minden valóság belső középpontját -, csak a Teremtő segíthet nekünk ebben. Csak az Ő segítségével, a Vele való kapcsolat révén, és csak akkor leszünk képesek elérni Lishma-t, ha felhasználjuk az összes törvényt és eszközt, amit Ő teremtett és készített elő számunkra. A Lishma azt jelenti, hogy elérjük a Teremtő szintjét, és valóban felfedjük Őt, mindannyian és mi mind együtt”.
- Rav M. Laitman, a 3. leckéből, Kabbala Világkongresszus, 2025.02.21.

„Mélyreható változáson kell átmennünk a gonosz hajlamból a jóra irányuló hajlamba, és a Lo Lishma-ból - hogy készek legyünk mindenféle cselekedetre, amelyről úgy hisszük, hogy a javunkat szolgálja, és pontosan azért tesszük, mert a Teremtő szemében jó.

Ezért arra fogunk törekedni, hogy magunkba fogadjuk az üzeneteket, hogy azok belénk hatoljanak, megszólaljanak bennünk, és alakítsanak át bennünket. Ilyen erőfeszítések után valóban mássá válunk, mint amilyenek most vagyunk. Spirituálisak leszünk; hallani fogjuk a Teremtőt, látni fogjuk a Teremtőt, és minden érzékszervünkkel érezni fogjuk Őt.

Ez lesz a Kongresszus célja és az egymással való kapcsolatunk célja. Ebben csak két dolog segít bennünket: a barátok támogatása és maga a Teremtő - semmi más. Ezért csak erre a két dologra kell figyelmet fordítanunk”.
- Rav M. Laitman, a 3. leckéből, Kabbala Világkongresszus, 2025.02.21.

Baal HaSulam: 18. levél

Reggel az első dolga, amikor felkel álmából, megszentelje az első pillanatot a Vele való Dvekuttal, öntse ki szívét a Teremtőnek, hogy tartsa meg őt a nap huszonnégy órájában, hogy ne jusson eszébe semmiféle üres gondolat, és ne tartsa a gondolatait lehetetlennek vagy természetfelettinek.

Valóban, a természet képe az, ami egy vaskos válaszfalat képez, és az embernek a természet ezen válaszfalait, amelyeket érez, fel kell számolnia. Ehhez előbb el kell hinnie, hogy a természet válaszfalai nem vágják el tőle a Teremtőt. Utána pedig szívből imádkoznia kell, valami olyasmiért, ami a természetes vágyainál magasabb szinten van.

Értsétek meg ezt, még akkor is, amikor olyan formák haladnak át rajtatok, melyek nem a Kedusha [Szentség] alá tartoznak,  és azonnal meg fognak szűnni, ha emlékeztek arra, amit megértettetek. Lásd, hogy kiöntöd a szíved, hogy ezért a Teremtő megóv téged a vele való Dvekut megszűnésétől. Fokozatosan a szíved hozzá fog szokni a Teremtőhöz, és vágyni fog arra, hogy igazán Hozzá tapadj, és az Úr kívánsága betelejesedik általad.

Baal HaSulam: Shamati 211. cikk: „Mintha egy Király előtt állna”

Aki az otthonában ül, az nem úgy viselkedik, mint aki a Király előtt áll. Ez azt jelenti, hogy a hitnek olyannak kell lennie, hogy az ember egész nap úgy érezze magát, mint aki a Király előtt áll.  És akkor a szeretete és az isten félelme teljességben lesz. Amíg ezt a fajta hitet el nem éri, addig az embernek nem szabad megpihennie,  „mert ez a mi életünk és a mi napjaink hossza”, és ezért kárpótlást sem nem fogad el. 

A hit hiányának pedig addig kell a szerveibe beleszövődnie, amíg a szokás a második természetévé nem válik, olyannyira, hogy „Amikor Róla megemlékezem, nem hagy aludni”.  A testi dolgok azonban kioltják ezt a hiányt,  mivel ami örömet okoz az embernek, az az öröm eltörli benne a hiányt és a fájdalmat.

Az ember inkább ne akarjon semmilyen vigaszt, inkább legyen óvatos minden testi dologgal, amit kap, hogy az ne oltsa ki a vágyát. Ezt úgy érheti el, ha bánja, hogy az élvezet által hiányoznak belőle a Kedusha [Szentség] Kelim [Edények] szikrái és erői, vagyis a Kedusha iránti vágyak. Ezen bánat által az ember meg tudja magát védeni a Szentség edényeinek elvesztésétől.

Rabash: 12. cikk (1991) „Ezek a gyertyák szentek”

 A legfontosabb az ima. Vagyis imádkozni kell a Teremtőhöz, hogy segítsen neki az értelem fölé emelkedni, vagyis a munka örömmel történjen, mintha már megjutalmazták volna a Kedusha értelmével, és milyen örömöt érezne akkor. Hasonlóképpen, kérnie kell a Teremtőt, hogy adja meg neki ezt az erőt, hogy a fizikai értelem fölé tudjon emelkedni.

Más szóval, bár a test nem egyezik bele ebbe a munkába, hogy adakozhasson, mégis azt kéri a Teremtőtől, hogy örömmel dolgozhasson, ahogyan az illik ahhoz, aki egy nagy királyt szolgál. Nem azért kéri a Teremtőt, hogy megmutassa neki a Teremtő nagyságát, és akkor örömmel fog dolgozni. Sokkal inkább azt kéri a Teremtőtől, hogy adjon neki örömet az értelem feletti munkában, hogy az ugyanolyan fontos legyen az ember számára, mintha már lenne neki felsőbbrendű értelme.

Rabash: 42. cikk „Szolgáljátok a Teremtőt örömmel”

Aki a Teremtőt szolgálja, vagyis akinek a szándéka a Teremtő érdekében van, annak örülnie kell, hogy a Királyt szolgálja. És ha nem érez örömöt e munka során, az annak a jele, hogy nincs meg benne a Király nagyságának érzete.

Ezért, ha valaki látja, hogy nincs benne öröm, akkor ezt ki kell javítania, vagyis el kell kezdenie a Király nagyságára gondolni. De ha még ez sem segít, akkor imádkoznia kell a Teremtőhöz, hogy nyissa meg a szemét és a szívét, hogy megérezze a Teremtő nagyságát.

2. rész: A Felső világok szerkezete

33) Most magyarázzuk el a belső fény  és a körülölelő fény  egymásra gyakorolt hatását, összecsapását, amely a szűrő  finomodásához és a legutolsó, vaskossági fokozat elvesztéséhez vezet. Mivel ez a két fény ellentétes egymással, mégis összekapcsolódnak Adam Kadmon (A"K) fejévé, a  Malchuton lévő szűrőn keresztül, ezért hatnak egymásra és összeütköznek.

Ez azt jelenti, hogy az az ütközésen alapuló párosodás, amely Adam Kadmon fejének (Rosh) szájánál (Peh de Rosh A"K) zajlik, vagyis a Malchutban lévő szűrőn belül – amelyet „szájnak” (Peh-nek) nevezünk –, ez volt az oka annak, hogy a belső fény  megjelenhetett Adam Kadmonban, a visszavert fény felemelkedése által (ahogyan azt korábban a 14. pontban kifejtettük).

Ez ugyanakkor az Adam Kadmon körülölelő fénye  kialakulásának is oka volt. Mivel a szűrő megakadályozta a Végtelen Fény teljes beöltözését a negyedik fokozatba, ezért a fény azon része, amelyet a visszavert fény nem tudott magába foglalni – mint például a Behina Dalet maga –, kívülre távozott, és körülölelő fénnyé vált, ahogyan azt az előző részben kifejtettük. Ebből láthatjuk, hogy a szájnál lévő szűrő ugyanúgy okozója a körülölelő fénynek, mint a belső fénynek.

34) Kifejtettük, hogy a belső fény és a körülölelő fény egyaránt kapcsolódik a szűrőhöz, ám ellentétes módon hatnak egymásra. Ugyanis amennyire a szűrő képes bevezetni a felső fény egy részét a Partzuf belsejébe, azaz a visszavert fény által, amennyire képes beburkolni és beöltöztetni azt, ugyanannyira visszatartja a körülölelő fényt attól, hogy beöltözhessen a Partzufba.

Mivel a szűrő erőteljesen akadályozza a Fény beöltözését Adam Kadmonba (A"K), így a kívül maradó fény hatalmas mértékű. Ezért az a fény, amely kívül reked, a szűrő ellen hat, mintha meg akarná törni azt, hogy bejuthasson a Partzuf belsejébe. Ezzel párhuzamosan a szűrőben lévő vaskosság ereje is visszahat a körülölelő fényre, és visszatartja azt attól, hogy beöltözhessen. Ez hasonló ahhoz a jelenséghez, amely a Felső Fénnyel történik a párosodás (zivug) során.
Ezt a kölcsönös ütközést, amely a körülölelő fény és a szűrő vaskossága között zajlik, nevezzük a körülölelő fény összecsapásának a belső fénnyel.

Ez az ütközés azonban kizárólag a Partzuf testéhez (Guf) tartozó szfirákban történik, mivel ott egyértelműen megfigyelhető, hogyan öltözik be a Fény az edényekbe (Kelim), míg a körülvevő fény kívül reked. Ezzel szemben az Ein Sof (végtelen) fejében található tíz szfirában, ez az ütközés nem történik meg, mivel ott a visszavert fény még nem tekinthető valódi edényeknek, csupán finom gyökereknek. Emiatt a benne lévő fényt sem lehet korlátozott belső fényként meghatározni, és így nem is különböztethető meg egyértelműen a kívül rekedt körülölelőő fénytől.

Ezért az összecsapás csak azután következik be, hogy a fények a szájtól (Peh) lefelé terjednek a Partzuf testébe, ahol már valóban beöltöznek az edényekbe. Ezek az edények a visszavert fényből létrejövő tíz szfira, amelyek a szájtól lefelé terjednek ki. Ebből következik, hogy az ütközés csak itt, a belső fény és a kívül maradó körülölelő fény között történik meg.

35) Ez az összecsapás addig folytatódik, amíg a körülölelő fény teljesen kifinomítja a szűrőt, eltávolítva belőle minden vaskosságot, és felemeli azt az eredeti gyökeréhez, amely Adam Kadmon (A"K) fejének szája (Peh de Rosh) felett található.
Ez azt jelenti, hogy a szűrő megtisztul minden olyan vaskosságtól, amely a fenttől lefelé  terjedt ki, és amelyet a Partzuf testéhez tartozó szűrő és vaskosság fogalmával jelölünk. Így a szűrőben már nem marad meg semmi ebből a vaskosságból, hanem csupán a test gyökere, amely maga a Malchut szűrője a fejben, amelyet Peh-nek nevezünk. Vagyis a szűrő teljesen megtisztul minden lefelé irányuló vaskosságtól, amely elválasztotta a belső fényt és a körülölelő fényt. Csupán az alulról felfelé irányuló vaskosság marad meg benne, ahol még nem történt meg a különbség a belső és a körülölelő fény között, ahogyan azt az előző részben kifejtettük.

Ismert tény, hogy a formaegyezés köteléket teremt a spirituális létezők között, és egyesíti őket. Ezért, miután a test szűrője teljesen megtisztult a test vaskosságától, és már csak olyan vaskosság marad benne, amely formaegyezik a fej szűrőjével, és így egyesül vele, mintha egyetlen egységben lenne. Mivel már nincs közöttük semmilyen különbség, amely megosztaná őket, ezt nevezzük annak, hogy a test szűrője  felemelkedett a fej szűrőjéhez.

Mivel a test szűrője egyesült a fej szűrőjével, ez azt jelenti, hogy ismét bekapcsolódott az ott zajló ütközésen alapuló párosodásba, amely a fej szűrőjén történik. Ennek következtében egy új párosodás zajlik le rajta, amelyből egy új tíz szfira  szerkezete születik, amely egy új szintet alkot. Ezt az új szintet nevezzük A"B de Adam Kadmonnak (AB de A"K), vagy Adam Kadmon Bölcsesség-Partzufának (Partzuf Hochma de A"K), amely az első Adam Kadmon Partzuf fiának és leszármazottjának tekinthető.