14-15. lecke
A lecke első részében a Rabash 2. számú cikkéről tanulunk, melynek címe: „A barátok szeretetéről”. A lecke második részében folytatjuk a kabbalisztikus kifejezések felfedezését Baal HaSulam „A Tíz Szfira tanulmánya” című könyve alapján, és tovább tisztázzuk a vágyban a „Négy Behinot” [állomások] fogalmát.
Részlet a RABASH, 29. cikkből (1986) „Lishma és Lo Lishma”
„Ezért mondta Baal HaSulam, hogy minden egyes nap, amikor az ember munkát végez az adakozás érdekében, közelebb kerül az igazsághoz, vagyis meglátja, hogy mennyi gonoszság van benne. Egy sötét házban lehetetlen észrevenni, hogy ott kosz és szemét van. De ha egy kis fényt viszünk be, akkor láthatjuk, hogy ott kosz és szemét van.
Hasonlóképpen, amikor az ember elkezd a Tóra és a Mitzvák által az adakozásában részt venni, a Tóra és a Mitzvák minden alkalommal jobban beragyogják számára, hogy lássa az igazságot a benne lévő gonoszság mértékéről. Ebből következik, hogy minden egyes nap előrehalad, amíg el nem éri a benne lévő teljes gonoszt. Aztán, amikor elkezdi korrigálni, akkor teljes korrekciót hajt végre, hogy azután a Kelimekbe [Edényekbe] tölthesse a boldogságot és örömöt, amit a Teremtő elképzelt, hogy megadja a teremtményeinek, ahogy meg van írva, hogy a teremtés célja az, hogy jót tegyen a teremtményeivel.”
1. rész Rabash: A Barátok szeretetéről
2. rész: A világok szerkezetének alapfogalmai
