2. lecke: Te alkottál engem
Lecke cikk: RABASH, 25. cikk, 1985, Minden dologban megkülönböztetést kell tennünk a Fény és Kli között >>
További forrásrészletek a 2. leckére való felkészüléshez
1. RABASH, 76. levél
"Ha a törvényeim szerint jártok, és megtartjátok a parancsolataimat, úgy, hogy megcselekszitek azokat". A szent Zohár azt kérdezi: "Ha már azt mondta, hogy "jártok" és "megtartjátok", miért mondta azt is, hogy "megcselekszitek"?". Azt válaszolja: "Aki a Tóra Mitzva-it [Parancsolatait] cselekszi, és az Ő útjain jár, az olyan, mintha odafent megalkotta volna Őt. A Teremtő azt mondta: 'mintha Engem alkotott volna'. Ez a ‘megcselekszitek azokat’ jelentése, mintha Ti alkottatok volna Engem".
2. RABASH, Válogatott jegyzetek 588., A Felső Malchutja Keterré válik az Alsó számára
A Zohár BeHukotai szakaszban így értelmezi: „És megcselekszitek azokat”, ne úgy olvasd, hogy Otam [azokat], hanem inkább Attem [ti]”, mintha ti alkottátok volna őket. A Sulamban [A Zohár Létra kommentárjában] úgy értelmezi, hogy azáltal, hogy az alsóbbaknak szükségük van arra, hogy a Teremtő betöltse őket, az alsóbb a felsőtől megszerzett bőségen keresztül éri el az Adakozót. De ha a megszerző nem szerez semmit az Adakozótól, honnan tudja, hogy van Adakozó? Ezt úgy hívjuk, hogy „a cselekedeteidből ismerünk meg Téged”.
3. RABASH 30. cikk (1990), Mit jelent, hogy a „Törvény és Parancsolat” a Teremtő neve a munkában?
Írva van: „Az ember, aki a Tóra Mitzva-it végrehajtja, és az Ő útjain jár, az olyan, mintha ő alkotta volna Őt odafenn. A Teremtő azt mondta: olyan, mintha ő alkotott volna Engem. És döntöttek róla. Ezért: 'És megcselekszitek azokat', mint törvényt és parancsolatot, amik a ZA és a Malchut”. Ez azt jelenti, hogy a Tóra Mitzva-inak teljesítésével és az Ő útjain való járással az ember a lelke gyökerében azt okozza, hogy a felső Malchut az adakozásért fog dolgozni, mint a ZA. Ezt nevezzük „egyesítésnek”. Ebből következik, hogy az „És megcselekszitek azokat” jelentése az a szándék, hogy a ZA és Malchut ezen egyesítése megtörténjen, amit „törvénynek” és „parancsolatnak” nevezünk. És ezt úgy hívják, hogy „a Teremtő és az Ő Shechina-jának egyesítése”. Ez az a munka, amit a teremtett lényeknek el kell végezniük.
Ebből következik, hogy a jelentése az, hogy mivel két névről van szó, a teremtményeknek meg kell valósítaniuk az egyesítést, így az eggyé válik. Amikor minden teremtmény eléri a maga teljességét, vagyis amikor minden teremtmény a lelkük gyökerénél fogva korrigálva lesz, akkor válik valóra a vers: „Azon a napon az Úr egy lesz, és az Ő neve ‘Egy’”. Ez az a munka, amelyről meg van írva: „És megcselekszitek azokat”.
4. RABASH, 76. levél
Ez azt jelenti, hogy a Tóra tanulmányozása és a Mitzva-k betartása elsősorban arra szolgál, hogy az Ő Arca fényének feltárulását lefelé vonzza. Ezt úgy tekintjük, hogy "a benne lévő fény megreformálja őt", ami a választáson keresztül, és a Lishma-val való foglalatosság során jelenik meg. Ekkor válik valóra, amit Rabbi Meir mondott: "A Tóra titkai feltárulnak annak, aki a Tóra Lishma-t tanulja". Ezt úgy tekintjük, mint az Ő alulról megjelenő királyságát, és ez a "megcselekszitek azokat" jelentése, mintha Engem alkotnál meg.
5. RABASH, 47. cikk (1991), Mit jelent, hogy a jobb- és a baloldal ellentétben áll egymással a munkában?
Írva van, „és megcselekszitek azokat”, mivel cselekvéssel kezdjük és cselekvéssel fejezzük be, de van egy megkülönböztetés a kettő között, vagyis mielőtt {az embert} az adakozás edényeivel megjutalmazzák, vagy miután az adakozás edényeivel megjutalmazzák. Ez azt jelenti, hogy a cselekedeteken keresztül jutalmazzák a Kelimmel, és utána, a cselekedeteken keresztül jutalmazzák a fénnyel. Ezt úgy hívják, „hogy bölcs legyél mindenben, amit megcselekszel”, ami azt jelenti, hogy utána a „Tanulj és ismerj meg Engem” jutalmában részesül.
6. RABASH, Válogatott jegyzetek 940., A szívben lévő pont
Amikor a Templom romba dőlt, írva van: „És építsenek Nekem Templomot, és én közöttük fogok lakozni.” Ez a szívben lévő pontra vonatkozik, amelynek olyan Templomnak kell lennie, ahol a Teremtő fénye lakozik, ahogyan meg van írva: „És én közöttük fogok lakozni.” Ezért az embernek meg kell próbálnia felépíteni a Kedusha [Szentség] szerkezetét, és a szerkezetnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a felső fény belépjen abba, amit „az Adakozótól a megszerzőhöz adakozott bőségnek” neveznek. Azonban a szabály szerint a forma-egyezőségnek kell lennie az Adakozó és a megszerző között, így a megszerzőnek is az kell legyen a célja, hogy úgy adakozzon, mint az Adakozó.
Ezt „cselekvésnek” nevezik, ahogy írva van: „Építsenek Nekem Templomot”, ahol a cselekvés a Kli-re [Edényre] vonatkozik, és nem a Fényre, mivel a Fény a Teremtőhöz tartozik, és csak a cselekvés tartozik a teremtett lényekhez.
7. RABASH, Válogatott jegyzetek 557., Az Ohr Hozerrel [Visszavert Fénnyel] kapcsolatosan
A Felső Fények már készen állnak az ember számára, mint a „Többet akar a tehén szoptatni, mint a borjú szopni”, és minden, amire szükségünk van az egy Kli [Edény]. A Tzimtzum [Megszorítás] után ezt a Klit Masachnak és Ohr Hozernek hívják, és ez az, ami összeköti a felsőt az alsóval. Vagyis ezen keresztül kapcsolódik az alsó a felsőhöz.
Ha ez a kapcsolat nem létezik, akkor az alsó nem látja a felsőt, és a felső az alsó szemszögéből nézve nem létezőnek tekinthető. Ezért, amilyen mértékben az ember elkezd dolgozni a Teremtő érdekében, olyan mértékben szerez kapcsolatot a felsőbb fénnyel. És amilyen mértékben kapcsolódik, olyan mértékű az elérése.
8. RABASH, 26. cikk (1986), Egy közeli és egy távoli út
Baal HaSulam mondja, hogy a helyet, ahol a Teremtő megnyilatkozik, azt Shechina-nak hívják, és a Teremtőt Shochennek nevezik. Azonban mikor hívják Őt Shochennek? Amikor van valaki, aki eléri a Shochent. Ekkor azt mondja, hogy a Shochen és a Shechina nem két dolog, hanem egy. Vagyis a Shochent "Kli [Edény] nélküli Fénynek" nevezik, a Shechina pedig az a hely, ahol a Teremtő feltárul. Ebből következik, hogy minden, ami azon a helyen van, ahol a Teremtő megnyilvánul, az a Teremtő, és semmi más. Azonban van Fény és Kli, vagyis van egy Kli, amely eléri a Fényt.
Ebből következik, hogy az a hely, ahová a Teremtő úgy döntött, hogy a nevét helyezi, ahogyan azt megtanuljuk, hogy a megszerző edényeinket ki kell javítanunk, hogy megelégedettséget adjunk a Teremtőnek. Ez a formaegyezés jelentése. Akkor azon a helyen megjelenik a Teremtő neve.
9. RABASH, 76. levél
Köztudott, hogy "Az egész Föld tele van az Ő dicsőségével". Ezt minden embernek hinnie kell, hiszen meg van írva: "Én betöltöm az eget és a földet". A Teremtő azonban elrejtette magát, hogy ne láthassuk Őt, hogy legyen hely a választásra, és akkor van hely a hitnek - hinni abban, hogy a Teremtő "betölti az összes világot és körülöleli az összes világot". És miután az ember elkötelezi magát a Tóra és a Mitzva-k mellett, és betartja a választás parancsolatát, a Teremtő kinyilatkoztatja magát neki, és akkor látja, hogy a Teremtő a világ ura.
Így abban az időben az ember megalkotja a Királyt, aki uralkodni fog felette. Azaz az ember úgy érzi, hogy a Teremtő a világ uralkodója, és ez úgy tekinthető, hogy az ember a Teremtőt teszi királlyá felette. Amíg az ember nem jut el ehhez az érzéshez, addig a Teremtő királysága rejtve marad. Ezért mondjuk: "Azon a napon az Úr egy lesz, és az Ő neve ‘Egy’”. Azaz, az Ő királyságának dicsősége meg fog jelenni felettünk.
10. Baal HaSulam, Shamati 57., Közelebb hozza őt az Ő akaratához
Fel kell ébresztenünk egy fentről jövő vágyat, hogy lefelé adjon.
Nem elég, hogy van egy vágyunk, hanem az Adakozó részéről is kell, hogy legyen jóakarat. Bár fent van egy általános vágy, hogy jót tegyen teremtményeivel, Ő mégis várja a mi vágyunkat, hogy az felébressze az Ő vágyát.
Más szóval, ha nem vagyunk képesek felkelteni az Ő vágyát, az annak a jele, hogy a megszerző részéről a vágy még mindig hiányos.