<- Kabbala könyvtár
Olvasás folytatása ->

Kabbala Világkongreszus, 2025. október - Egy imában

1. lecke: Az ima ereje

Válogatott idézetek a forrásokból


1. Baal HaSulam, 57. levél

Minden dolog, legyen az kicsiny vagy nagy, csak az ima erejével érhető el. Valamennyi fáradozás és munka, amelyre kötelezettek vagyunk, csak arra szolgál, hogy feltárjuk erőnk hiányát és az alacsonyrendűségünket, hogy saját erőnkből semmire sem vagyunk képesek, mert akkor vagyunk képesek, hogy teljes szívünkből fakadó imát öntsünk ki Felé.


2. Rabash, 34. levél

A munka lényege pedig az ima, hiszen csak imával tud az ember a köznép területéről kilépni és az Egyedüli uralom területére belépni. Ez azért van így, mert az imában a nagy és a kicsi egyenlő. Sőt, az ember, aki érzi a saját alacsony rendűségét, az tud szívből, őszintébben imádkozni, mert érzi, hogy egyedül képtelen a szorult helyzetéből kiszabadulni. Kimondható, hogy akik kivételes tehetségekkel és kifinomult minőségekkel lettek megteremtve, azok tudnak saját erőből tenni, míg akiknek nincsenek különleges adottságaik és jó tulajdonságaik, azok az Ég irgalmára szorulnak. Így csak ez az ember tud igaz imát emelni.


3. Rabash, 37. cikk (1991), Mi a Tóra és mi a Tóra törvénye a munkában?

Az ember látja annak a valószerűtlenségét, hogy neki ereje lehessen a természete ellen fordulni. Ilyenkor egyetlen választása marad, hogy a Teremtőhöz fordul és azt mondja: "Eljutottam egy olyan állapotba, amikor látom, elvesztem, ha Te nem segítesz. Soha nem lesz erőm a megszerzési vágyat legyőzni, hiszen ez a természetem. Csak a Teremtő képes egy másik természettel megajándékozni.”


4. Rabash, 246. cikk, A Shekalimról - 2.

Ha az ember valamilyen mozdulatot akar tenni az adakozás érdekében, és az adakozás előnyeit kezdi mérlegelni, a test ellenáll neki, mert nem látja, mit nyerhet azzal, ha adakozik.
Ilyenkor az egyetlen tanács az ima. Ez a jelentése annak, amit bölcseink mondtak: „Az ima a dolog felét végzi el.”. A mondást, hogy „Az Úr segít nekünk”, bölcseink így magyarázták: „Ha nem lenne a Teremtő segítsége, az ember nem tudna győzni.” Ebből következik, hogy az ember csupán a dolog felét tudja adni, ami az ima, a másik felét pedig a Teremtő adja.


5. Rabash, 208. cikk, A por jelentése

A korrekció jelentése, hogy az ember újból magára veszi az adakozás minőségét. Ez azonban nem az ember erejében van, mivel ez ellentétes a természetével. Ezért is mondjuk: „Hallgass meg, Uram, és bocsáss meg nekem.”
A „megbocsátás” azt jelenti, amit bölcseink mondtak: „Bár méltatlan és arra érdemtelen”, amit így neveznek: „Én megbocsátom, amit meg kell bocsátanom”. Vagyis arra kérjük a Teremtőt, hogy adja meg nekünk ezt az erőt, akkor is, ha mi magunk képtelenek vagyunk rá.
Ez a jelentése az „Uram, légy a segítőm” versnek, ahogy bölcseink mondták: „Ha nem lenne a Teremtő segítsége, az ember nem tudna győzni”.
És mi nem tudunk többet adni, mint az imát.


6. Baal HaSulam, Shamati 57., Közelebb hozza őt az akaratához

Tudnunk kell, hogy az ima még a büntetésnél is jobban korrigálja az embert. Így amikor az ima megjelenik a büntetés helyett, a csapás megszűnik és az ima kerül a helyére, hogy korrigálja a testet.

Ez a jelentése annak, amit bölcseink mondtak: „Megjutalmazva a Tóra által; nem jutalmazva a szenvedés által”. Tudnunk kell, hogy a Tóra útja sikeresebb út, és több hasznot hoz, mint a szenvedés útja. Ez azért van így, mert a Kli-k [Kelim - Edények], amelyek alkalmasak lesznek a Felső Fény befogadására, azok kiterjedtebbek {a Tóra által}, és képesek Dvekutot [Összetapadást] elérni Vele.

Ez a jelentése az „Addig kényszerítik, amíg azt nem mondja: ‘Akarom’”. Ezért mondja a Teremtő: „Akarom az alsóbb szinteken lévők cselekedeteit”.

Az ima jelentése az, amit bölcseink mondtak: „A Teremtő az igazak imájára vágyott”, mert az ima teszi a Kelimet alkalmassá arra, hogy a Teremtő később bőséget adjon, mivel van egy bőség befogadására alkalmas Kli [Edény].


7. Rabash, 19. cikk (1985), Gyere a Fáraóhoz - 1

Nekünk pedig a legrosszabb helyzetekben is figyelnünk kell [...] és hinnünk kell, nem elmenekülni a csatatérről, hanem bízni a Teremtő segítségében, hogy Ő az, aki az embernek segíthet és adhat, legyen az kis vagy nagy segítség.

Az igazság az, hogy az ember, aki megérti, hogy szüksége van a Teremtőre, hogy nagyobb segítséget nyújtson neki, mert rosszabb állapotban van, mint mások, annak imádsága lesz nagyobb eséllyel meghallgatva, ahogy írva van: „Az Úr a megtört szívűekhez van közel, a lélekben megtörteket menti meg.”


8. Rabash, 10. cikk (1986), Az imával kapcsolatban

Bölcseink mondták: "'És munkálkodjatok' ez az ima, a szívben elvégzendő munka."
Ebből megértjük, miért nevezik az imát „a szív munkájának”. Mert az embernek keményen kell dolgoznia önmagán ahhoz, hogy  az önszeretetet megszüntesse és  az adakozás edényeinek megszerzésére irányuló munkát elfogadja. Ebből következik, hogy az embernek már magáért az adakozás edényeinek vágyáért is dolgoznia kell önmagával, imádkoznia akarjon azért, hogy az adakozás erejét megkapja.


9. Baal HaSulam, 56. levél

Az embernek az imával kell megerősítenie magát: ”Add meg nekünk, stb., hogy ne fáradjunk hiába”, hogy ez a munka sikeres lehessen.
Azt is tudnod kell, hogy az ima során az ember szívében megjelenő munka és erőfeszítés a valóság minden más dolgánál megbízhatóbb és biztosabb módja a cél elérésének.


10. Zohár mindenkinek, Sóhaj, sírás és kiáltás, 356-357. rész

Az ember addig imádkozik, sír és kiált, amíg már az ajkát sem képes mozdítani, ez a teljes ima, ami a szívben van, és ami soha nem tér vissza üresen, hanem biztos elfogadásra talál.  Nagy a kiáltás, mert szétszakítja az ember ítéletét egész életére.