39. helyi találkozó - A Tízes tanfolyam folytatása és "A Kabbala Bölcsességének lényege"
Ezen a héten folytatjuk az autentikus kabbalista szövegek tanulmányozását egy nagy csoportban, különösen Rabbi Yehuda Leib Ha-Levi Ashlag (Baal HaSulam) "A Kabbala Bölcsességének lényege" című művén. Emellett átnézzük és workshopot végzünk a "Tízes tanfolyam" során tárgyalt témákban is.
A helyi találkozó első részében visszatérünk a cikkre:
"A Kabbala Bölcsességének lényege" cikk bevezetése
Új kiegészítések kíséretében Rav Dr. Michael Laitman leckéinek videóklipjeiből.
A második részben workshop során feldolgozzuk a szerdai "Tízes tanfolyam" központi témáját:
A kapcsolódás alapelvei a Tízesben
Helyi találkozó
"A Kabbala Bölcsességének lényege"
Ezen a héten folytatjuk a „Tízes tanfolyam” és Baal HaSulam tisztázásait „A Kabbala Bölcsességének lényege” című cikkéből olvasva.
Mint korábban említettük, Baal HaSulam sokat írt, hogy segítsen a tanulóknak elérni a Teremtés Célját - a forma és a Teremtő tulajdonságainak (szeretet és adakozás) formaegyezésének elérését. Ezen a héten elkezdünk "A Kabbala Bölcsességének lényege" című cikkel foglalkozni.
A helyi találkozón elolvasunk néhány részletet a cikkből, majd megpróbáljuk megérteni, hogy mi is történik a szövegben, amit egy újabb olvasás követ, majd közösen megvitatjuk a témákat.
A cikk fontos pontosításaként extra videóklipjeink is vannak Rav Dr. Michael Laitmantól.
Ezen felül workshopot tartunk a "Tízes tanfolyam" témakörében.
"A Kabbala Bölcsességének lényege"
Rav Yehuda Ashlag, Baal HaSulam
Két vezető út - fentről lefelé és lentről felfelé
Ez a fajta útmutatás általában két párhuzamos, egyenlő és azonos rendre oszlik, mint két vízcsepp a tóban. Az egyetlen különbség közöttük az, hogy az első elrendezés fentről lefelé, ebbe a világba terjed, a második elrendezés pedig ebben a világban kezdődik, és lentről felfelé halad, pontosan ugyanazokon az útvonalakon és összetételeken, amelyek a gyökerükben lenyomatot nyertek, amikor fentről lefelé megjelentek.
Az elsőt, „a világok, a Partzufok és a Szfirák leereszkedési rendjének” nevezik, minden előfordulásukban, legyen az tartós vagy átmeneti. A másodikat „a prófécia és a Szent Lélek eléréseinek vagy fokozatainak” nevezik. Az ezzel jutalmazott embernek ugyanazokat az ösvényeket és bejáratokat kell követnie, és fokozatosan el kell érnie minden egyes részletet és fokozatot, pontosan ugyanazon szabályok szerint, amelyek a fentről lefelé való kibocsátásukkor bennük nyomot hagytak.
Ez azért van így, mert az Istenség kinyilatkoztatásának anyaga nem egyszerre jelenik meg, mint a testi dolgok kinyilatkoztatásánál, hanem fokozatosan, egy időn keresztül, az elérő tisztulásától függően, amíg az ember felfedezi az összes fokozatot, amely fentről lefelé, előre elrendeltetett. Mivel ezek az elérés sorrendjében jönnek, egymás után és egymás fölött, mint egy létra fokai, ezért „fokoknak” [lépcsőfokoknak] nevezik azokat.
Absztrakt nevek
Sokan úgy vélik, hogy a Kabbala Bölcsességében szereplő összes szó és név egyfajta elvont név, mivel az Istenséggel és a spiritualitással foglalkozik, amelyek idő és tér felett állnak, ahol még a képzeletünknek sincs hatalma. Ezért úgy ítélik meg, hogy minden, amit ilyen dolgokról mondanak, csak elvont nevek, vagy még az elvonttabb neveknél is magasztosabbak és emelkedettebbek, mivel teljesen és eleve nélkülözik a képzeleti elemeket.
Ez azonban nem így van. Éppen ellenkezőleg, a Kabbala csak olyan neveket és elnevezéseket használ, amelyek konkrétak és valóságosak. Minden kabbalista számára hajthatatlan törvény, hogy „Mindazt, amit nem érünk el, nem határozzuk meg névvel és szóval”.
Itt tudnotok kell, hogy az „elérés” [héberül: Hasagah] szó, a megértés végső fokát jelenti. A Ki Tasig Yadcha [„A kezed eléri”] kifejezésből származik. Ez azt jelenti, hogy mielőtt valami teljesen világossá nem válik annyira, mintha a kezünkben tartanánk, a kabbalisták nem tekintik elértnek, hanem más elnevezésekkel illetik, mint például megértés, felfogás stb.
Az aktualitás a Kabbala Bölcsességében
A tényleges dolgok még a szemünk elé állított testi valóságban is megtalálhatók, bár sem érzékelésünk, sem képünk nincs a lényegükről. Ilyen az elektromosság és a mágneses mező, amelyeket „fluidumnak” nevezünk.
Mindazonáltal ki mondhatná, hogy ezek a nevek nem valóságosak, amikor teljesen kielégítő tudatossággal rendelkezünk a működésükről, és egyáltalán nem törődünk azzal a ténnyel, hogy nincs érzékelésünk magának a tárgynak a lényegéről, nevezetesen az elektromosságról önmagában.
Ez a név ugyanolyan kézzelfogható és olyan közel áll hozzánk, mintha érzékszerveinkkel teljes egészében felfognánk. Még a kisgyerekek is ismerik az „elektromosság” szót, mint ahogyan ismerik az olyan szavakat is, mint a „kenyér”, a „cukor” és így tovább.
Sőt, ha gyakorolni akarjátok vizsgálódási eszközeiteket, elmondom nektek, hogy egészében véve, ahogyan a Teremtőnek semmiféle érzékelése nincs, úgy lehetetlen elérni bármely teremtményének lényegét, még a kézzel fogható tárgyakét sem, amelyeket a kezünkkel tapintunk.
Így mindaz, amit az előttünk álló cselekvés világában lévő barátainkról és rokonainkról tudunk, nem több, mint „ismerkedés a cselekedetekkel”. Ezek az érzékszerveinkkel való kapcsolatuk révén keletkeznek és születnek meg, amelyek teljes elégedettséget nyújtanak számunkra, noha a tárgy lényegét illetően semmiféle érzékeléssel nem rendelkezünk.
Sőt, még a saját lényegünkben sincs semmiféle érzékelésünk vagy elérésünk. Minden, amit a saját lényegedről tudsz nem más, mint a lényegedből kiinduló cselekvések sorozata.
Most már könnyen levonhatod a következtetést, hogy a Kabbala könyveiben megjelenő összes név és elnevezés valóban valóságos és tényszerű, bár a tárgykörében semmiféle eléréssel nem rendelkezünk. Ez azért van így, mert azok, akik foglalkoznak ezzel, teljes megelégedéssel rendelkeznek a befogadó észleléssel, a maga végső teljességében, ami nem pusztán a cselekvések észlelését jelenti, hanem azokat is, amelyek a Felső Fény és az észlelők társulásából indíttatnak és születnek.
Ez azonban teljesen elegendő, mert ez a szabály: „Minden, ami az Ő vezetéséből mérhető és kiterjed, ahhoz hogy valósággá váljon, a teremtés természete, az teljesen kielégítőnek tekintendő”. Ez olyan, mint ahogyan az ember nem kíván egy hatodik ujjat a tenyerébe, mert az öt ujj teljesen elegendő.
Kötetlen beszélgetés
Saját szavaiddal mondd el, mi az ember szerepe a spirituális fejlődésben?
Hogyan írnád le azt a közelséget, amelyet a Kabbalisták írásaikban megpróbálnak megosztani?
A héten tanultak közül mit szeretnél jobban megérteni?
Videóklipek
Tízes tanfolyam - 11. lecke
A kapcsolódás alapelvei a Tízesben
Workshop kérdések
1) Milyen jó tapasztalatokat szereztél a felkészüléssel és a beszélgetéseink kereteinek meghatározásával kapcsolatban?
2) Saját szavaiddal mondd el, mi a különleges a csoport szellemének erősítésében a Kabbala szerint?
Jövő héten találkozunk!