37-39. lecke: A Pesach spirituális jelentése a Kabbala Bölcsessége szerint
37-39. lecke: A Pesach spirituális jelentése a Kabbala Bölcsessége szerint
Válogatott idézetek a forrásokból
Száműzetés Egyiptomban
17. RABASH, 380. cikk, Bárki, aki megszenteli a hetedik napot – 2
Amikor az ember megfelelően megszenteli a szívében lévő pontot, ami benne van, elkezd belépni az egyiptomi száműzetésbe. Ekkor kezdi látni minden egyes alkalommal, hogy milyen messze van az adakozás cselekedetétől. Ekkor Kelim alakul ki benne, ami hiányokat jelent, amelyeket később a Teremtő képes lesz betölteni.
22. RABASH, 936. cikk, A megváltás ideje
Az ember azzal az akarattal lett teremtve, hogy magának szerezzen meg. Mivel az igazi örömök megszerzéséhez előbb a Dvekut [Összetapadás] jutalmára van szükség, amit "a forma-egyezésnek" nevezünk, ami azt jelenti, hogy a célja a Teremtő nevéért való munka lesz, amelyet "az adakozás az adakozás érdekében" állapotának nevezünk, ami a Teremtő tulajdonsága, akit "az Adakozónak" nevezünk, ami ellentétes a természetünkkel.
Ebből következik, hogy az ember száműzetésbe kerül az egyiptomi király uralma alá. És mivel a testet megszerzési vágynak nevezik, nincs értelme az ember akarata ellenére szolgálni a Teremtőt, mivel nincs öröm abban, ami kényszerű, csak nyomorúságos életet lehet élni általa.
De csak ilyen lehet a Tóra útja, addig tart ez az út, amíg el nem érjük a Tóra Lishma-t [az Ő kedvéért]. Egészen addig az élet nyomorúságos, aminek a jelentése: kényszerű.
Egyiptom Klipa-ja
31. RABASH, 15. cikk (1990), Mit jelent az, hogy mielőtt az egyiptomi miniszter elesett, nem hallgatták meg kiáltásukat a munkában?
Az egyiptomi Klipa [héj] abban nyilvánult meg, hogy mindenki csak azért dolgozhatott, hogy cserébe megszerezzen. De viszonzás nélkül, vagyis csak az adakozás érdekében nem volt engedélyezett semmilyen tevékenység. Ezt úgy tekintjük, hogy Egyiptom beszűkítette [megszorította] Izrael minőségét.
Fáraó
36. RABASH, 17. cikk (1990), Milyen segítséget kap a munkában az, aki megtisztulni jön?
A Fáraó a gonosz hajlam, amely az ember testében van.
38. RABASH, 926. cikk, Gyere a Fáraóhoz
A Fáraó a "Parah [fedetlen] a fej" szavakból származik, ami azt jelenti, hogy feltárulkozó. Vagyis azáltal, hogy azt akarja, hogy minden feltáruljon benne, avagy ő Egyiptom királya Egyiptom minőségével irányítja a testet, sújtja az embert, amikor a Teremtő kedvéért akar valamit tenni, tehát amikor feltárulást akar az ember, vagyis azt, hogy minden az értelme szerint legyen, hogy az elméje megértse, hogy érdemes a cselekedeteket elvégezni, akkor megengedi az embernek, hogy dolgozzon.
47. RABASH, 17. cikk (1990), Milyen segítséget kap a munkában az, aki megtisztulni jön?
Mit jelent az, hogy "És egy új király emelkedett fel", hiszen ő egy régi király? A válasz az, hogy minden alkalommal megújulnak a rendeletei. Vagyis minden egyes alkalommal újjáteremtődik a gonosz hajlam, mert "Megkeményítettem a szívét". Ebből következik, hogy "Bárki, aki nagyobb a barátjánál, annak a hajlama is nagyobb nála".
Gyere a Fáraóhoz
49. RABASH, 13. cikk (1986), Gyere a Fáraóhoz – 2
Meg van írva: "Gyere a Fáraóhoz, mert megkeményítettem a szívét és szolgáinak szívét, hogy megmutassam benne az Én jeleimet".
Felmerül a kérdés: "Miért keményítette meg a Teremtő a Fáraó szívét?". A szöveg így válaszol: "Hogy megmutathassam benne az Én jeleimet". Az értelmezés pedig: "Miért keményítette meg a Teremtő az ember szívét, és miért nem tudja egyedül megnyerni a háborút a hajlam ellen?".
A válasz: Azért, hogy az ember a Teremtőhöz kiáltson és ezáltal rendelkezzen a Klivel [edénnyel]. És akkor a Teremtő képes lesz elhelyezni benne a Tóra betűit, a Kli belsejében. Ez az a lélek, amit a Teremtő ad az embernek segítségül.
Ezt tekintik úgy, hogy "A Tóra és a Teremtő egy". A "jeleim" a Tóra betűire utal, mint a Teremtő neveiben. Ez azt jelenti, hogy "jót tesz a teremtményeivel", ami a teremtés gondolata, hogy Ő jót tegyen a teremtményeivel. Ez kifejezetten akkor jön el az emberhez, ha van Klije ehhez, és ez a Kli a szív megkeményedésén keresztül jön el, mert akkor van egy hely, ahol segítségért kiálthat a Teremtőhöz, és Ő megsegíti őt egy szent lélekkel.
„Ki?” és „Mi?” kérdések
80. RABASH, 572. cikk, A két munka
A Tórában és a Mitzvotban [Parancsolatokban] végzett munka - amikor az ember a Teremtőért akar dolgozni - sorrendje az, hogy harcolnia kell és le kell győznie a gonosz hajlamot. Az ember a természete szerint akkor végez munkát, amikor az előnyös a számára, de amikor azt látja, hogy ebből semmi haszna nem lesz, nem tud dolgozni. Ehelyett panaszkodik és azt kérdezi: „Mit jelent ez a munka neked?” – azaz mi haszna az erőfeszítéseinek?
Amikor az ember felülemelkedik ezen és azt mondja, hogy ő a természete ellen akar dolgozni, és a Teremtőnek akar adakozni, akkor a gonosz hajlam más érvekkel jön és felteszi a bűnös Fáraó kérdését: „Ki az a Teremtő, hogy engedelmeskedjek neki?” Csak ott lehet mások javára dolgozni, ahol tudom, hogy a másik elfogadja a munkát.
Neki tehát eszerint kétféle munkája is adódik: 1) Le kell győznie önmagát, szembe kell mennie a természetével, nem a maga, hanem a felebarátja érdekében, tehát a Teremtőért kell dolgoznia. 2) Hinnie kell abban, hogy a Teremtő elfogadja az erőfeszítéseit.
Egy bűnös érvelésében ennek a két munkának a kérdése foglalja el központi helyet.
109. RABASH, 14. cikk (1987), A kapcsolat a Pesach [húsvét], a Matza és a Maror között
A Fáraó szívének megkeményítése azért történt, hogy teret nyerjen a felső fények iránti igény. Ha nem lett volna kemény munkájuk, nem lett volna szükségük nagy fényekre.
Az ember, aki harcba készül valaki ellen, kézzel vagy egy bottal, akkor a másiknak nincs szüksége arra, hogy tankkal vagy ágyúval vonuljon hadba ellene. Ebből az okból kifolyólag, azért hogy az alsónak szüksége legyen a nagy fények megszerzésére, erős Klipákkal [héjakkal] kell szembenéznie, amire az embernek nagy fényeket kell rávonnia, hogy széttörjenek. Máskülönben elégedett lenne a kicsivel. Ebből következik, hogy a Fáraó szívének megkeményítése miatt nagy fényeket vonzanak magukra.
Emlékezz arra, hogy rabszolga voltál Egyiptom földjén
116. RABASH, 44. cikk (1991), Mi az oka annak, hogy Izrael a föld örökségével lett megjutalmazva a munkában?
„Emlékezz rá, hogy rabszolga voltál Egyiptom földjén, és az Úr, a te Istened hozott ki onnan”. Ezt úgy kell értelmeznünk a munkában, hogy az embernek emlékeznie kell arra, hogy zuhanásban volt, mielőtt felemelkedett volna. Vagyis a Teremtő adta neki a lehetőséget, hogy a rosszat érezze önmagában. Más szóval, az embernek hinnie kell, hogy ez az érzés, hogy ő rabszolga az egyiptomiak között - tehát, hogy nincs hatalmában bármit is tenni a Teremtő javára és minden, amit tesz, az a benne lévő egyiptomiak javát szolgálja -, ez is a Teremtőtől származik.
A száműzetésből a megváltásba
122. RABASH, 66. levél
Lehetetlen kijönni az egyiptomi száműzetésből, mielőtt a száműzetésbe kerülnénk. Csak ezek után lehet azt mondani, hogy kivonulunk a száműzetésből.
A Haggada szerzője erről azt mondja nekünk, hogy tudnunk kell, hogy kezdetben Atyáink bálványimádók voltak, vagyis bálványimádók uralma alatt voltak száműzetésben és csak ezután hozta közelebb Atyáinkat a Teremtő. De ha nem érezték volna, hogy bálványimádók uralma alá kerültek, akkor nem lehetett volna azt mondani, hogy a Teremtő közelebb hozta őket. Csak akkor lehet azt mondani, hogy a Teremtő közelebb hozza az embert, ha az ember távol van a Teremtőtől, mert a hiánynak mindig a betöltést kell megelőznie, mert a hiány a Kli [edény], a betöltés pedig a fény, amely betölti a hiányt és a sötétséget.
Mózes
Én Mashitihu [kihúztalak] a vízből
148. RABASH, 684. cikk, Mózes tulajdonsága
Miért nevezték Moshét [Mózest] pont a Moshe néven, amit a Fáraó lánya adott neki? Azt kell mondanunk, hogy miután megmentette, azt mondta, én Mashitihu [kihúztalak] a vízből.
A munka során az ember fuldoklik a gonosz vízben, amit úgy hívunk, hogy „Mi” és „Ki”, és ezáltal kihúznak a gonosz vízből.
154. RABASH, 228. cikk, „Mózes a Hit minősége”
„Mózes megszületett“ a hit megjelenésével, amivel látjuk hogy hiányát szenvedi a hitnek, ami az egyént arra veszi rá, hogy hitet vonjon magára, és ezt tekintik úgy, hogy Mózes születik meg belőle.
158. RABASH, 900. cikk, Két fokozat
Mózes szintje, ami azt jelenti, hogy fedett Hassadimnak tekintik, amit úgy tekintenek, hogy „A szem nem látott”, vagyis a fedett Hassadim, az „Isten melletted áll”, ami azt jelenti, hogy minden munkája a nagyszerű és uralkodó megkülönböztetésében van, és nincs szüksége jutalomra, csak Istenre, és ez az ő teljes életereje, hogy ő a Teremtőt szolgálja.
Egyiptom csapásai
270. RABASH, 289. cikk, A Teremtő aprólékos az igazakkal
A csapás, amit az ember a Teremtőtől kap, amikor magára veszi tőle a munka ízét, már önmagában Ő gyógyítja őt ezzel is, mert nincs más módja a Teremtő szolgálatának, csak az értelem feletti hit. Ebből következik, hogy a csapás, amit a Teremtőtől kapott, az magában meg tudja gyógyítani, mert különben elválasztott maradna.
Ezzel megértjük, amit a bölcseink mondtak, a Teremtő csapásai által, Ő gyógyít (Mechilta BeShalach). Más szavakkal, ez a gyógyítás – hogy ő teret ad a hittel történő munkára támogatás nélkül.
281. Zohár Mindenkinek, VaEra [És én megjelentem], „És vedd a szívedre” 144. pont
A Fáraó irányítása a víz erejével történt, ahogyan írva van „a nagy szörny, amit a Nílus közepén él”. Ezért vált először a Nílus vérré.
282. Degel Machaneh Ephraim, Tazria
Aki tényleg Izraelnek tekinthető olyan, mint az élő víz forrása, és megtisztít bármilyen tisztátalanságot, és a vére forrásából is jön, ami azt jelenti, Dam [vér] Yod-Hey; ami kezdetben vér, Ádámmá válik [ember], azáltal, hogy a MA hozzáadódik, ami a Világ Bajnokait jelenti. Az Aleph Damhoz adásával Ádámmá válik.
287. Maor VaShemesh, VaEra
A Tzfarde’a [béka] a Tizpor Da [madár-tudás] szóból ered, és a Yesod minőségének csapása, ami a kapcsolat és az öröm bennük, és Ő békákat hozott rájuk. Ezért van írva róluk, „És a föld bűzlött” mert az öröm átalakult, és nem tudtak semmit élvezni a békák rossz szaga miatt.
303. Pri Tzadik, Shemot [Kivonulás], 10
A sötétség csapásában, a kilencedik csapásban, ami a Hochma minőségének felel meg, amivel kapcsolatban a Teremtő azt mondta, „Legyen fény” írva van, hogy „Izrael egész népe fényben volt, ahol ők éltek+, hogy ők kijutottak a sötétség héjából, amivel Egyiptomot sújtották, és a Hochma minőségével lettek jutalmazva és a szavakkal, hogy „Legyen fény”.
307. Shem MiShmuel, Bo, 778
Az egész egyiptomi száműzetés egy felkészülés volt a Tóra megkapására. A Tóra alapja, hogy a személynek bölcsnek kell lennie, látnia a jövőt, különben ő olyan, mint egy állat. Az egyénnek szüksége van az ábrázolásra, a jövőbe kell rajzolnia magát, mintha valódi lenne, és előtte állna… Egyiptomban mégis büntetve és gyógyítva lett, büntetés járt Egyiptomnak és gyógyítás Izraelnek, azaz ezt az erőt elvették Egyiptomtól, és ennek ellentétje történt, hogy ezt az erőt Izraelnek adták… Már azt mondtuk, hogy a végső három csapásnál az intellektus erejét vették el tőle, ami a hármas számban van: Hochmában Binában és Daatban. Így azt találták, hogy az elsőszülött csapásánál, ami az elsődleges, a Hochma minőségét veszik el tőle, amiről tudjuk, hogy „elsődlegesnek” nevezik. Ez annak az ereje, hogy lássuk a jövőt… és Izrael megkapta az elképzés erejét, és a jövő széleskörű leképezésének erejét. Ez a nagy tulajdon egésze, amit kihoztak Egyiptomból.
Az Egyiptomból való kivonulás
192. RABASH, 932. cikk, "Az első újítás"
Amikor az ember a saját szolgája, nem lehet a Teremtő szolgája, mert lehetetlen két királyt szolgálni egyszerre. Csak ha kijött Egyiptomból, azaz az önmaga érdekében való megszerzésből, akkor lehet a Teremtő szolgája. Ebben az időben a Tórával jutalmazzák. Ebből következik, hogy az első újítás az Egyiptomból való kivonulás.
195. RABASH, 922. cikk, „Minél többet beszél valaki az Egyiptomból való kivonulásról”
„Minél többet beszél valaki az Egyiptomból való kivonulásról, annál jobb.”
Meg kellene értenünk, miért kell annyit beszélnünk az Egyiptomból való kivonulásról, addig a pontig, hogy azt mondták, minél többet beszél valaki az Egyiptomból való kivonulásról annál jobb. Azt is meg kellene értenünk, amit mondtak, hogy „Minden generációban úgy kell látnia az egyénnek magát, mintha Egyiptomból jött volna ki.”
Ismeretes, hogy semmit sem lehet hozzáadni a fényhez, hanem inkább a Kelimhez [edényekhez]. Így „több” vonatkozik a Kelimre, mint ami a száműzetés érzékelésének hiányára vonatkozik. Amikor valaki elkezdi érezni a száműzetést, ő érzi, hogy ő maga Egyiptomban van. Ilyen állapotban, hogy tudja áldani a kivonulást, miközben ő maga Egyiptomban van?
Ez a jelentése annak, hogy „látnia kell önmagát úgy, mintha Egyiptomból jött volna ki.”
Az Egyiptomból való kivonulás csodája
200. RABASH, 40. cikk (1990), Mit jelent a munkában az, hogy „Ti vagytok a legkisebbek a nemzetek közül”?
Egy ember látja, hogy képtelen úgy dolgozni, hogy az adakozási vágy vezérelje és ne a saját érdekében dolgozzon. Az ilyen dolog csak fentről jövő csodán keresztül történhet. És valóban, ennek a neve az „egyiptomi kivonulás”, ami azt jelenti, hogy kilép az elméből, amit természeténél fogva birtokol, ahol lehetetlen megmozdulni anélkül, hogy azt ne élvezné. Ezzel ellentétben, itt arra kéri a Teremtőt, hogy adjon neki erőt, hogy ott dolgozzon, ahol nincs érzés vagy íz, de higgye, hogy a Teremtő élvezi ezt a munkát, mivel mindez az adakozásért történik.
És Izrael gyermekei felsóhajtottak a munka miatt
208. RABASH 14. cikk (1987), A kapcsolat a Pészah [Húsvét], a Matza, és a Maror között
Írva van, „És Izrael gyermekei felsóhajtottak a munka miatt” milyen munkáról beszélünk? Ez azt jelenti, hogy ez a Teremtő munkájától van, amit úgy neveznek, „kemény munka”, mivel nehéz volt nekik az adakozás érdekében dolgozni mert az egyiptomiaik, és a Fáraó, Egyiptom királya beléjük plántálták a gondolataikat és kívánságaikat.
Más szavakkal, mivel Egyiptom Klipája elsődlegesen az önszeretet, az egyiptomiak uralkodtak Izrael népén, hogy Izrael népe is az ő útjukon járjon, amit „önszeretetnek” neveznek. Nehéz volt Izraelnek legyőznie ezeket a gondolatokat. Ez a jelentése annak, ami írva van „És Izrael gyermekei felsóhajtottak a munka miatt.”
Kihagyás és elkerülés
238. RABASH, 13. cikk (1987), Miért nevezik a Matzot ünnepét Pesachnak?
Úgy magyarázhatjuk, ami ide van írva, hogy Ő átugrott Izrael házain, és csak az egyiptomiakat ölte meg. Ahogyan RASHI magyarázta, kihagyta, azaz átugrott egyiptomiról egyiptomira, és Izrael a középen elmenekült. Ez azt jelenti, hogy minden egyiptomit megölt, és csak az izraelita, aki középen volt, az egyiptomiak között, maradt életben. A szó szerinti jelentése az, hogy minden lesüllyedés, ami az emelkedések között van, eltörlésre kerül és csak a felemelkedések maradnak meg.
Olyan ez, mintha sosem lett volna lesüllyedésük, mert az el lett törölve. Ez a jelentése annak, hogy az egyiptomiakat megölték. Ezért most lehetséges, hogy minden felemelkedésük összekapcsolódjon és egyetlen állapotot eredményezzen.
Sok felismerés van a kapni akarásban, amit az adakozás érdekében való munka korrigál, és egy teljes Klivé válik ami képes megkapni a megváltás fényét, amit úgy neveznek „egyiptomi kivonulás”, amikor őket felszabadították az egyiptomi száműzetés alól, az önszeretet rabigája alól, amit úgy neveznek, „Egyiptom Klipája”, ahogyan írva van, „és ő kivitte népét, Izraelt közülük, hogy örök szabadságot nyerjenek.”
239. RABASH, 13. cikk (1987), Miért nevezik a Matzot ünnepét Pesachnak?
A Pesach ünnepe arról kapta a nevét, hogy a Teremtő elkerülte Izrael házait, és életben hagyta Izrael minden egyes tagját. Ismeretes hogy nincs hiány a spiritualitásban, mert Izraelben a legkisebb megkülönböztető képesség is megmaradt, akkor semmi sem veszett el. Mivel a Teremtő megmentette Izraelt, ezért ezt a jó napot Pesachnak [húsvétnak] nevezzük, a Teremtő cselekedetei nyomán.