3. lecke: A háromtengelyes modell
Ezen a leckén megismerjük a vágy keletkezésének okait, és elmélyítjük a kialakulás folyamatának megértését. Eddig főként a világunkban lévő valóságról beszéltünk, vagyis arról, hogy a Kabbala Bölcsessége hogyan tárul fel az ember előtt a vágy fejlődésének megfelelően a világunkban. Míg ezen a leckén kifejezetten a teremtés másik végétől, a teremtés gyökerétől, a vágyat létrehozó gondolattól fogunk kiindulni.
- A spirituális világok fejlődése a Kabbala Bölcsessége szerint; az „ásványi”, a „növényi”, az „állati” és a „beszélő” szint fejlődése a mi világunkban.
- Az emberi vágyak fejlődése a történelem során.
- „A Fény előnye a sötétséggel szemben” - ennek a kifejezésnek a jelentése és a benne rejlő spirituális törvény.
- Hogyan kezdjük el érzékelni és belépni a spirituális világba.
3. lecke
A háromtengelyes modell
„A Fény kiemelkedése a sötétségből.”
- Prédikátorok könyve, 2:13
„Köztudott, hogy semmi sem jelenik meg valódi formájában, csak az ellentéte által, „mint a Fény kiemelkedése a sötétségből”. Ez azt jelenti, hogy minden egy másikra mutat és valaminek az ellentéte által érzékelhető az ellentéte létezése.
Ezért lehetetlen valamit teljes tisztaságban felfogni, ha nincs meg annak párhuzama."
- Baal HaSulam, Shamati 34., A föld előnye
„Például lehetetlen megbecsülni és azt mondani, hogy valami jó, ha hiányzik az ellenkezője, ami a rosszra mutat. Ugyanez a helyzet a keserűséggel és az édességgel, a szeretettel és a gyűlölettel, az éhséggel és a jóllakottsággal, a szomjúsággal és a telítettséggel, az elválással és a kötődéssel.
Kiderül, hogy lehetetlen eljutni a kötődés szeretetére azelőtt, hogy megszereznénk az elválasztottság gyűlöletét.”
- Baal HaSulam, Shamati 34., A föld előnye
„E világ világossága a sötétségből lett megteremtve, „Mint a Fény kiemelkedése a sötétségből”, és „Mi haszna a gyertyának nappal?” Fénye nem világít nappal. Ez a jelentése a gyümölcsöt megelőző Klipa-nak [héj]. Ezért az, aki a Teremtő társává válik a teremtés munkájában, kihozza a fényt a sötétségből..."
- Baal HaSulam, „Te teremtettél engem hátulról és elölről”
„Most már megérthetjük, hogy mi a nappal és mi az éjszaka a munkában. Az embernek tudnia kell, hogy éreznie kell, mi az a sötétség, különben nem fogja tudni élvezni a fényt, hiszen mindenben, amiben az ember bármilyen ízt meg akar kóstolni, hogy érdemes-e azt használni, meg kell ismernie az
egyiket a másikkal szemben, ahogy írva van: „mint a Fény kiemelkedése a sötétségből”. Hasonlóképpen az ember nem élvezni a pihenést, ha nem tudja, mi az a fáradtság.”
- Rabash, Mi a nappal és az éjszaka a munkában? 34. cikk, 1988
A Kabbala Bölcsességének meghatározása
„Ez a bölcsesség nem több és nem kevesebb, mint gyökerek sorozata, amelyek ok és következmény útján lógnak lefelé, rögzített, meghatározott törvényeket követve, amelyek egyetlen, magasztos célba fonódnak, amelyet úgy írnak le, mint 'az Ő Istenszeretetének kinyilatkoztatása teremtményei számára ebben a világban.'”
- Baal HaSulam, A Kabbala Bölcsességének lényege
„Ez a bölcsesség általában két párhuzamos, egyenlő és azonos rendre oszlik, mint két csepp a tóban. Az egyetlen különbség közöttük az, hogy az első rend felülről lefelé, ebbe a világba nyúlik le, a második rend pedig ebben a világban kezdődik és alulról felfelé halad pontosan ugyanazokon az útvonalakon és összetételeken keresztül, amelyek a gyökerükben lenyomatot kaptak, amikor felülről lefelé megjelentek…”
- Baal HaSulam, A Kabbala Bölcsességének lényege
A háromtengelyes modell
A 2. tengely
Őskor – alapvető vágyak
i. e. 35 000-től i. e. 4 000-ig.
Élelem, szex és menedék iránti vágyak.
Az emberiség vadászok és gyűjtögetők törzsi társadalmaira oszlik.
A 2. tengely
Ókor – a pénz és a birtoklás iránti vágyakozás
Kr. e. 4000-től egészen a Kr. u. 5. századig.
A mezőgazdasági forradalom csúcspontja, számos hódítás új civilizációkat teremtett.
A 2. tengely
A középkor – A tisztelet és a hatalom iránti vágyakozás
A Kr. u. 5. századtól a 15. századig
- Hierarchiák, kasztok és osztályok kialakulása.
- vallási háborúk;
- az emberiség vallási/osztályi hovatartozás szerint oszlik meg.
A 2. tengely
Modern kor – a tudás és a műveltség iránti vágy
A 15. századtól a 20. század végéig.
- Kontinensek felfedezései;
- a reneszánsz korszak;
- a tudományos forradalom;
- urbanizáció;
- az ipari forradalom;
- az információs forradalom.
Az élvezetek iránti vágy fejlődése
1. Őskor – alapvető vágyak
I. e. 35 000-től i. e. 4 000-ig. Élelem, szex és menedék iránti vágyak. Az emberiség vadászok és gyűjtögetők törzsi társadalmaira oszlik.
2. Ókor – a pénz és a birtoklás iránti vágyakozás
I. e. 4000-től egészen i. u. 5. századig. A mezőgazdasági forradalom csúcspontja, számos hódítás új civilizációkat teremtett.
3. Középkor – A becsület és a hatalom iránti vágy
I. u. 5. századtól a 15. sz. századig. Hierarchiák, kasztok és osztályok kialakulása. Vallási háborúk. Az emberiség felosztása vallási/osztályi hovatartozás szerint.
4. Modern kor – A tudás és a műveltség iránti vágy
A 15. századtól a 20. század végéig. Kontinensek felfedezései; a reneszánsz kora; a tudományos forradalom; az urbanizáció; az ipari forradalom, az információs forradalom.
A vágy fejlődési szakaszai
- Az őskori időszak (~ 35,000 évvel ezelőtt) →
- Az Ókor (kb. 5,000 évvel ezelőtt) →
- A Középkor (az i.u. 15. századig) →
- Az Újkor (a 15. századtól) →
- A szívben lévő pont felébredése
Összefoglaló
1. A Teremtő az adakozás minősége, „Jöjj és láss”.
2. A természet egy zárt rendszer, rögzített és abszolút törvényekkel.
3. A Fény kiemelkedése a sötétségből.
4. A fejlődés háromtengelyes modellje.
5. A megszerzési vágy - a teremtés hajtóereje.
6. Megtanuljuk, hogyan kell kapni - a szívben lévő pont felébresztésén keresztül.
7. A Kabbala Bölcsessége megtanít minket arra, hogyan kapjunk helyesen.
de azt is...
hogyan működjünk a világunkban; hogyan értsük meg a körülöttünk lévő valóságot,
És mindenekelőtt... hogyan változtassuk meg a legjobb irányba.