1. lecke: Az emberi természet és a valóság érzékelése a Kabbala tanítása alapján
A leckében elmélyedünk annak a kérdésnek a megválaszolásában, hogy mi hajt minket, honnan jönnek a gondolataink, és mi ébreszti fel a vágyainkat. Feltárjuk a Kabbala alapgondolatát: az örömszerzés iránti vágyunkat. Fedezzük fel a hiteles Kabbala célját, és azt, hogy ez miért kulcsfontosságú számunkra még ma is.
- Mi hajtja az emberi természetet? Honnan származnak a gondolataink, és mi ébreszti fel bennünk a vágyakat, amelyek vezérelnek minket?
- Melyek a teremtés alapvető építőkövei – az öröm és a boldogság iránti
vágy –, és mik a jellemzőik a Kabbala Bölcsessége szerint? - Mi a haszna a hiteles Kabbala tanulmányozásának, és miért aktuális ez napjainkban?
1. lecke
Az emberi természet és a valóság érzékelése a Kabbala szerint
2. dia
Mi hozott ide engem?
Úgy gondoltad, hogy érdeklődsz a Kabbala bölcsessége iránt?
3. dia
A négy csoport:
- A kíváncsi / kutató
- Az élete unalmas / szürke
- A rohanó világban élő/ végtelen üldözésben létezik
- Felfordulásban van / válság
4. dia
Mit jelent számomra a "Természet"?
5. dia
"Semmi újat nem hozunk létre, a mi munkánk csak arra irányul, hogy megvilágítsuk azt, ami az emberben rejtve van."
- Rav Menachem Mendel Kotzk
6. dia
TERMÉSZET
- A természetben csodálatos egység uralkodik – minden elem kiegészíti a másikat, és mindegyik szükséges a megfelelő működéshez.
- A természet egy integrált rendszer, amelynek minden része összekapcsolódik.
- Ez a rendszer két irányban fejleszti bennünk a kapcsolódás és az együttműködés képességét:
- Egyrészt minden rész egyesül.
- Másrészt pedig differenciálódás és megosztottság történik, ami a természeti elemek nagy változatosságának kialakulásához vezet.
7. dia
TERMÉSZET
- Az emberek nem állnak a természet felett, hanem egy hatalmas és összetett rendszer részei, és számtalan láthatatlan kapcsolattal kapcsolódnak hozzá.
- Az emberi kapcsolatokban a befogadás és az adás közötti egyensúlyhiány az egész természetben egyensúlyhiányt okoz.
- Ennek eredményeként az emberiség szenvedésnek van kitéve: egyrészt depressziónak és különböző válságoknak, másrészt „természeti katasztrófáknak”, gazdasági és környezeti válságoknak, járványoknak stb.
8. dia
A tudomány és a Kabbala bölcsessége között
A tudomány a fizikai valóságot vizsgálja, tudást épít és rendszerez, és empirikus módszerekkel próbálja megmagyarázni a világunkban előforduló jelenségeket:
- A pártatlanság elve
- Empirizmus
- A cáfolhatóság elve
- Absztrakció
- Következetesség
9. dia
„A mi lényegünk olyan, mint a valóságban minden részlet lényege, ami nem több és nem kevesebb, mint a kapni akarás.”
Baal HaSulam, 20. tétel, „Bevezetés a Zohár könyvébe”
10. dia
„Még előttünk áll, hogy a világban felfedezzék az emberi akarat erejének értékét és annak a mértékét, amennyire ez meghatározza a valóságunkat, s ez a felfedezés válik majd az egész tudomány megkoronázásává”.
Rav Kook
11. dia
„Maga a bőség olyan, mint egy óceán. Van, aki gyűszűvel merít, és van, aki vödörrel, és így tovább.”
RABASH, Válogatott jegyzetek. 798. cikk, „A kisember érdeme”
13. dia
„A Kabbala Bölcsessége abban áll, hogy megismertesse a Felsőbb Vágy útmutatását, hogy az miért hozta létre a teremtményeit, hogy mit akar velük, és hogy mi lesz a vége a világ valamennyi fordulatának.”
RAMCHAL, Daat Tevunot
14. dia
A megszerzési vágy jellemzői
- Vágyaink folyamatosan nőnek.
- A sok erőfeszítéssel elért beteljesüléseket rövid ideig érezzük, majd eltűnnek.
- Amikor a beteljesedés eltűnik, még nagyobb ürességet hagy bennünk.
- Ahogy nő az élvezet minősége, úgy tart tovább a beteljesülése is.
- A vágyak nem az ember irányítása alatt állnak.
- A vágyakat erősen befolyásolja/vezérli a környezet.
15. dia
A megszerzési vágy jellemzői
- A vágyak nem szüntethetők meg - szenvedésekkel csökkenteni lehet őket.
- Egoizmus = egyéni örömök mások rovására.
- A vágy, mint szubsztancia, semleges.
- Az ego = természetes (megalapozatlan) gyűlölet mások iránt; az ember mindig is a saját, önmagára irányuló kielégülését fogja mások kielégülésével szemben előnyben részesíteni, és ezt általában mások kárára teszi.
16. dia
Rabash 38-1. levél
A megszerzési vágy megteremtése
A megszerzési vágy megteremtése azért volt szükséges, mert úgy értelmezték, hogy a teremtés célja az volt, hogy jót tegyen teremtményeivel. A Teremtő az Ő jóságát akarja átadni, hogy örömet szerezzen a teremtményeknek, és következésképpen a teremtésnek tartalmaznia kell egy Kli-t (edényt) ennek az örömnek befogadására. Nem lehet örömöt kapni, ha nincs rá szükség és hiány, mert akkor nem érezzük az örömöt.
17. dia
Ez ahhoz hasonlít, mint amikor az ember meghívja a barátját egy jó ételre, de nincs étvágya, és ezért nem tudja élvezni az ételt, mert csak az étel utáni vágy határozza meg az étel élvezeti értékét. Ezért, hogy a teremtmények élvezhessék a Teremtő ajándékait, a teremtményekbe belevéste azt a megszerző természetet, hogy mindig örömöt akarnak kapni.
18. dia
Ez a megkülönböztető képesség, amely az emberben létezik, nevezetesen az örömszerzés vágya, az egész ember, amelyet a Teremtő teremtett. Minden, amiről az emberrel kapcsolatban beszélünk, nem más, mint a megszerzési vágy ... és a jövőben végtelen és örök élvezetet fog kapni.
Azaz, az örömszerzés vágya a munkája végén azzal lesz jutalmazva, hogy megkapja mindazt az örömöt, amit a Teremtő a teremtés tervében neki neki akart adni.
19. dia
Néhány témakör, amelybe a kurzus során elmélyedünk
- A teremtés terve és annak célja.
- Mi a lélek, és hogyan kapcsolódik hozzám?
- A Felső Erő: létezik egyáltalán? Vagy nem is létezik? S ha igen, miként létezik és mi az?
- A valóság érzékelése.
- A választás szabadsága.
- Az emberiség története és a Kabbala bölcsessége.
20. dia
A következő kérdések alapján fogjuk vizsgálni vágyainkat:
Belső vizsgálódás, további önvizsgálat
- Milyen vágyak ébrednek bennem, és milyen ütemben?
- A vágyaim vajon maguktól jelennek meg?
21. dia
Belső vizsgálódás, további önvizsgálat
Figyeljük meg a körülöttünk lévő embereket, hogyan működtetik őket a vágyaik!
Képes vagyok-e különbséget tenni a szívemben lévő pont és a többi vágy között?
