Helyi találkozó

„A Zohár befejezésére írt beszéd”

Ezen a héten folytatjuk a „Tízes tanfolyam” és Baal HaSulam tisztázásait „A Zohár befejezésére írt beszéd” című cikkéből olvasva.

Mint korábban említettük, Baal HaSulam sokat írt, hogy segítsen a tanulóknak elérni a Teremtés Célját - a forma és a Teremtő tulajdonságainak (szeretet és adakozás) formaegyezésének elérését. Ezen a héten folytatjuk „A Zohár befejezésére írt beszéd” című cikket.

A helyi találkozón elolvasunk néhány részletet a cikkből, majd megpróbáljuk megérteni, hogy mi is történik a szövegben, amit egy újabb olvasás követ, majd közösen megvitatjuk a témákat.

A cikk fontos pontosításaként extra videóklipjeink is vannak Rav Dr. Michael Laitmantól.

Ezen felül workshopot tartunk a "Tízes tanfolyam" témakörében.

„A Zohár befejezésére írt beszéd”

Rav Yehuda Ashlag, Baal HaSulam

Ahogy a fejsze kettévág és kettéválaszt egy fizikai tárgyat azáltal, hogy a részeket eltávolítja egymástól, a formaeltérés megkülönbözteti és kettéválasztja a spirituálist. Ha a formaeltérés közöttük kicsi, akkor azt mondjuk, hogy egy kissé távol vannak egymástól. Ha a formaeltérés nagy, azt mondjuk, hogy nagyon messze vannak egymástól. Ha ellentétes formában vannak, azt mondjuk, hogy olyan messze vannak egymástól, mint két véglet.

Ha például két ember gyűlöli egymást, azt mondjuk róluk, hogy olyan távol vannak egymástól, mint kelet a nyugattól. Ha pedig szeretik egymást, azt mondjuk róluk, hogy kapcsolódnak egymáshoz, mintha egy test lennének.

Ez nem egy hely közelségére vagy távoliságára vonatkozik. Sokkal inkább a formaegyezésről vagy formaeltérésről van szó. Ez azért van így, mert amikor az emberek szeretik egymást, az azért van, mert  formaegyezésben vannak. Mivel az ember szereti mindazt, amit a barátja szeret, és gyűlöli mindazt, amit a barátja gyűlöl, ezért kötődnek egymáshoz, és szeretik egymást.

Ha azonban formaeltérésben vannak, és az egyik szeret valamit, holott a barátja gyűlöli azt a dolgot, akkor gyűlölik egymást a formájuk különbözőségének mértékéig és távol kerülnek egymástól. Ha pedig ellentétes a formájuk, vagyis mindazt, amit az egyik szeret, a barátja gyűlöli, akkor azt mondjuk róluk, hogy olyan távol vannak egymástól és olyan messze állnak, mint kelet a nyugattól.

Azt találjátok, hogy a formaeltérés a spiritualitásban úgy hat, mint a fejsze, amely a fizikai valóságban szétválaszt. Hasonlóképpen, a helytől való távolság és az elválasztottság mértéke a köztük lévő formaeltérés mértékétől függ. Szintén a közöttük lévő Dvekut mértéke a közöttük lévő formaegyezés mértékétől függ.

Most már értjük, mennyire igazuk volt bölcseinknek, amikor a verset,„és tapadjál Őhozzá" úgy értelmezték, hogy: „Dvekutot az Ő tulajdonságaival” - „Amilyen kegyelmes Ő, olyan kegyelmesek vagytok ti is; amilyen könyörületes Ő, olyan könyörületesek vagytok ti is". Nem térítették el a szöveget a szó szerinti jelentéstől. Éppen ellenkezőleg, pontosan a szó szerinti jelentése szerint értelmezték a szöveget, hiszen a spirituális Dvekut csakis a formaegyezésként ábrázolható. Ezért azáltal, hogy a mi formánkat egyenlővé tesszük az Ő tulajdonságainak formájával, akkor tapadunk Hozzá.

Kötetlen beszélgetés

Milyen szándékkal olvassuk a kabbalisztikus szövegeket?

Saját szavaival, mi a spirituális Dvekut [Összetapadás]?

Hogyan közelíted meg a szövegben bemutatott minőségek ellentmondását?

Videóklipek

Tízes tanfolyam - 14. lecke
A Gyülekezet napirendje - 2

Workshop kérdések

1) Hol lehet vágyakozni a spiritualitás után?

2) Hogyan összpontosíthatunk a spirituális közösségünk nagyságának emelésére?

3) Mi segít értékelni a Teremtő fontosságát?

4) Mit tehetünk azért, hogy nagyobb baráti szeretetre tegyünk szert?

Jövő héten találkozunk!