Felkészülés a Kabbala Világkongresszusra "Egy imában" – 2025. október 9–11.
1. lecke: Az ima ereje
1. RABASH, 34. levél
A munka lényege pedig az ima, hiszen csak imával tud az ember a köznép területéről kilépni és az Egyedüli uralom területére belépni. Ez azért van így, mert az imában a nagy és a kicsi egyenlő. Sőt, az ember, aki érzi a saját alacsony rendűségét, az tud szívből, őszintébben imádkozni, mert érzi, hogy egyedül képtelen a szorult helyzetéből kiszabadulni. Kimondható, hogy akik kivételes tehetségekkel és kifinomult minőségekkel lettek megteremtve, azok tudnak saját erőből tenni, míg akiknek nincsenek különleges adottságaik és jó tulajdonságaik, azok az Ég irgalmára szorulnak. Így csak ez az ember tud igaz imát emelni.
2. Baal HaSulam, Shamati 57., Közelebb hozza őt akaratához
Tudnunk kell, hogy az ima még a büntetésnél is jobban korrigálja az embert. Így amikor az ima megjelenik a büntetés helyett, a csapás megszűnik és az ima kerül a helyére, hogy korrigálja a testet.
Ez a jelentése annak, amit bölcseink mondtak: „Megjutalmazva a Tóra által; nem jutalmazva a szenvedés által”. Tudnunk kell, hogy a Tóra útja sikeresebb út, és több hasznot hoz, mint a szenvedés útja. Ez azért van így, mert a Klik [Kelim - Edények], amelyek alkalmasak lesznek a Felső Fény befogadására, azok kiterjedtebbek {a Tóra által}, és képesek Dvekutot [Összetapadást] elérni Vele.
Ez a jelentése az „Addig kényszerítik, amíg azt nem mondja: ‘Akarom’”. Ezért mondja a Teremtő: „Akarom az alsóbb szinteken lévők cselekedeteit”.
Az ima jelentése az, amit bölcseink mondtak: „A Teremtő az igazak imájára vágyott”, mert az ima teszi a Kelimet alkalmassá arra, hogy a Teremtő később bőséget adjon, mivel van egy bőség befogadására alkalmas Kli [Edény].
2. lecke: Ima az ima előtt
3. RABASH, 27. cikk (1991), Mit jelent az, hogy „Ha egy nő először termékenyül meg, akkor fiút hoz világra" a munkában?
Így aztán, amikor az ember imádkozni jön a Teremtőhöz, hogy segítsen neki, először fel kell készülnie és magát meg kell vizsgálnia, hogy lássa, mi az, amije van és mi az, ami hiányzik neki, csak ezt követően tudhatja, hogy miben kérheti a Teremtő segítségét. Meg van írva: „A mélységből hívtalak segítségül, Uram.” A „mélység” azt jelenti, hogy az ember a lehető legalacsonyabb állapotban van, ahogy azt mondják: „a Sheol mélyén, a legmélyebb pokolban”, vagyis a hiánya legalacsonyabban van, és úgy érzi, valamennyi közül ő a legmélyebben lévő ember.
Más szóval, mindenki másnál távolabb érzi magát a Kedusha-tól, vagyis nincs senki, aki igazán érezné az igazságot, hogy a teste semmiben nem kapcsolódik a Kedusha-hoz. Így azok az emberek, akik nem látják az igazságot, hogy mennyire távol vannak a Kedusha-tól, elégedettek lehetnek a szentségben végzett munkájukkal, ő viszont szenved az állapotától.
4. RABASH, 10. cikk (1986), Az imával kapcsolatosan
Amikor az ember jön és imádkozik, és kéri a Teremtőt, hogy töltse ki a hiányát, akkor az imájának tisztának kell lennie. Neki tisztán kell tudnia, mi a hiánya. Ezért amikor jön és kér a Teremtőtől, akkor azt kell képzelnie, hogy a Királyhoz beszél. És a Király egyetlen pillanat alatt őt a legboldogabb emberré teheti a világon, mert a Király házából semmi sem hiányzik. Az ima előtt ezért neki azt kell gondosan megvizsgálnia, hogy mire van valóban szüksége, hogy ha a Király a hiányt kitölti, akkor neki már semmi sem fog hiányozni, és ő lesz a világ legteljesebb embere.
3. lecke: A szívből jövő ima feltételei
5. Baal HaSulam, Shamati 209., Három feltétel az imában
Három feltétel létezik az imában:
1. Hinni kell abban, hogy a Teremtő meg tudja menteni az embert. Bár minden kortársa közül a legrosszabb körülmények között van, mégis felteszi a kérdést: „Vajon rövid lesz-e az Úr keze ahhoz, hogy megmentse őt?”. Ha nem így lenne, akkor „a Házigazda nem tudja megmenteni a saját edényeit”.
2. Az embernek nincs már választása, mert már mindent megtett, amit csak tudott, de nem látott gyógyírt a helyzetére.
3. Ha az Úr nem segít rajta, akkor jobb lesz neki holtan, mint élve. Az ima annyit jelent, mint „a szívben lévő elveszettség”. Amilyen mértékben elveszettnek érzi magát az ember, annál nagyobb az imádsága. Nyilvánvaló, hogy az olyan ember, aki nélkülözi a fényűzést, az nem hasonlítható ahhoz, akit halálra ítéltek, és csak a kivégzésére vár, és már vasláncokkal megkötözve áll és az életéért könyörög. Biztosan nem fog sem pihenni, sem aludni, az ilyen ember egy pillanatra sem fog elvonatkoztatni attól, hogy az életéért imádkozzon.
6. Baal HaSulam, Shamati 5., A Lishma egy fentről jövő felébresztés, miért van szükségünk egy lentről jövő felébresztésre?
Az imának azonban teljesnek, azaz a szív legmélyéről jövő imának kell lennie. Ez azt jelenti, hogy az ember száz százalékig tudja, hogy senki más a világon nem segíthet neki, csak Maga a Teremtő.
Viszont honnan tudhatja ezt az ember, hogy senki más nem segíthet neki, csak maga a Teremtő? Erre a tudatosságra csak akkor tehet szert az ember, ha már a számára rendelkezésre álló összes erőt bevetette, és semmi sem segített rajta. Ezért van, hogy az embernek (magától) kell minden lehetséges dolgot megtennie a világon ahhoz, hogy „a Teremtő kedvéért” dolgozhasson. Mert csak ezt követően tud úgy szívből imádkozni, hogy a Teremtő meghallgassa az imáját.
4. lecke: Az értelem feletti ima
7. RABASH, 13. cikk (1985), Megváltásom hatalmas sziklája
Mit tehet az ember, ha dicsérettel akar kezdeni, de a szíve zárva van és annyira hibásnak érzi magát, hogy képtelen megnyitni a száját, hogy éneket és dicséretet mondjon? A tanács ilyenkor az, hogy emelkedjen az értelem fölé, és mondja azt, hogy minden „elfedett Hassadim [Kegyelem]”. Más szóval, neki azt kell mondania, hogy a világon minden Hesed [Kegyelem/Irgalom], de ez még el van rejtve előle, mert még nem alkalmas arra, hogy lássa mindazt a gyönyört és örömöt, amit a Teremtő a teremtményei számára készített.
És miután rendezte a Teremtő dicséretét, vagyis értelem felett hisz, hogy minden jó és kegyelmes, neki imádkoznia kell, hogy a Teremtő korrigálja a szívét, hogy az az „Ima Háza” legyen, ami azt jelenti, hogy a Teremtő kegyelmei jelennek meg benne. Ezt nevezik a „feltárult Hassadimnak”.
8. RABASH, 5. cikk (1990), Mit jelent az a munkában, hogy “Az ember teremtése előtt a Föld nem termett gyümölcsöt”?
Hinnünk kell abban, hogy „Te minden száj imáját meghallgatod”, ahogyan az imában szerepel: „Mert Te minden száj imáját meghallgatod.” Így tehát a Teremtőnek a te imádat is meg kell hallgatnia, hiszen ha nem hallgatná meg minden száj imáját, akkor miért is kellene imádkozni?
Amikor az ember egy ilyen állapotra eljut, kimondhatja, hogy értelem felett jár. Bár az értelem nagyon fontos, és látja, hogy a test az értelem nyelvén beszél, az embernek mégis azt kell mondania, hogy az értelem felett kell járnunk. Akkor is, ha ellentmondásokat lát, például hogy bár sokszor imádkozott, mégsem kapott választ az imájára, de ha felülkerekedik és értelem felett jár, akkor azt „az értelem feletti hitnek” nevezzük.
5. lecke: Ima a Tízesben
9. RABASH, 15. cikk (1986), A sokaság imája
Most már megérthetjük a sokaság imájának fontosságát, ahogyan meg van írva: „A népem körében lakozom”. A Zohár azt mondja: „Sosem szabad a sokaságtól eltávolodni, mert a Teremtő kegyelme az egész népre együttesen érvényes”. Ennek jelentése, hogy ha az emberi kéri a Teremtőt, hogy adakozó edényeket adjon neki, ahogy bölcseink mondták: „Ahogy Ő irgalmas, úgy légy te is irgalmas”, akkor az embernek az egész közösségért kell imádkoznia. Mert így válik egyértelművé, hogy a szándéka az, hogy a Teremtő tisztán adakozó edényeket adjon neki, és ahogy írva van: „A Teremtő kegyelme az egész népre együttesen érvényes”. Köztudott, hogy Fentről nem adnak fél dolgot, vagyis amikor a bőséget fentről lefelé adják, az az egész közösségnek szól.
10. Zohár mindenkinek, VaYechi [Jákob élt] “Gyűljetek össze, és elmondom nektek”, 514-515. tétel
A világ minden imája a sokaság imái, valódi imák. Az egyén imája nem jut a Szent Király elé, hacsak nem különösen nagy erővel szólal meg. Ez azért van így, mert az ima mielőtt felemelkedne és elnyerné helyét, a Teremtő vizsgálja azt: megfigyeli, figyelemmel kíséri az imát emelő ember bűneit és érdemeit. Azonban ezt nem teszi meg a sokaság imájával, ahol sok ima nem is az igazaktól származik, mégis, mind eljut a Teremtő elé, és Ő figyelmen kívül hagyja a bűneiket.
6. lecke: A teljes ima
11. RABASH, 12. cikk (1986), Mi az a fő hiány, amiért az embernek imádkoznia kell?
A valódi hiány, amiért az embernek a Teremtőhöz kell imádkoznia, a Klire kell, hogy vonatkozzon. Ez követi a „Nincsen fény Kli nélkül” szabályt. Amikor valódi hiányért imádkozik, ami tényleg hiányzik neki, akkor jön az ima teljesítése, amikor a Teremtő egy új Klit ad neki, ahogyan írva van, „és eltávolítom a kőszívet a húsotokból, és hússzívet adok nektek”.
12. Baal HaSulam, 52. levél
„Amíg beszélnek, én hallgatom”, vagyis a Teremtő hallgatásának mértéke pontosan az ima szavaiban megjelenő vágyakozás mértékétől függ. Amikor az ember túlzott vágyakozást érez, akkor tudnia kell a cselekvés pillanatában, hogy a Teremtő ekkor figyelmesen hallgatja őt.
Nyilvánvaló, hogy amikor ezt tudja, még erősebben kiönti a szívét, hiszen nincs nagyobb kiváltság, mint hogy a világ Királya figyel rá. Ez egészen hasonló ahhoz, amit bölcseink mondtak: „A Teremtő vágyik az igazak imájára”, mert a Teremtő vágya, hogy az ember közeledjen hozzá, nagy erőt és vágyat ébreszt az emberben, hogy vágyakozzon a Teremtő után, mert „ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik az ember szíve az ember felé”.
Ebből következik, hogy az ima szavai és az ima meghallgatása kéz a kézben jár, amíg teljes mértékig fel nem halmozódnak, és az ember mindent elnyer.