Tízes tanfolyam - 6-7. lecke: A kapcsolódás alapelvei a Tízesben
Tízes tanfolyam - 6-7. lecke
Téma: A kapcsolat alapelvei a Tízesben
1. RABASH, A közösség célja - 1
„Azért gyűltünk itt össze, hogy létrehozzunk egy közösséget mindazok számára, akik Baal HaSulam útját és módszerét kívánják követni, azt az utat, amelyen keresztül fel lehet emelkedni az ember fokozataira, és nem maradunk meg bestiaként, ahogy bölcseink mondták (Yevamot, 61a) a következő versről: „És az én bárányom, az én legelőm báránya, ember vagy”. Rashbi pedig azt mondta:„Titeket ‘embereknek’ hívnak, a bálványimádókat pedig nem hívják ‘embereknek’”.”
2. RABASH, A közösség célja - 1
„Ezért gyűlünk itt össze - hogy olyan közösséget hozzunk létre, ahol mindannyian a Teremtőnek való adakozást követjük a spiritualitásban. Ahhoz, hogy elérjük a Teremtőnek való adakozást, az embernek való adakozással kell kezdenünk, amit „mások szeretetének” nevezünk.
A mások iránti szeretet pedig csakis önmagunk lenullázásán keresztül valósulhat meg. Így egyrészt minden embernek alázatosnak kell éreznie magát, másrészt pedig büszkének kell lennie arra, hogy a Teremtő megadta nekünk a lehetőséget, hogy egy olyan közösségben éljünk, ahol mindannyiunknak egyetlen célja van: hogy a Shechina [Isteni jelenlét] közöttünk lakozzon.”
Az 1. alapelv:
Folyamatosan, tudatosan kell hangsúlyoznunk a találkozók (a keret) fontosságát, tudva, hogy csak együtt érhetjük el a céljainkat.
3. RABASH, A közösség célja - 2
„A közösségnek olyan egyénekből kell állnia, akik egyöntetűen egyetértenek abban, hogy ezt el kell érniük. Ekkor az összes egyén egyetlen nagy erővé válik, ahol az ember harcolhat önmaga ellen, miután mindenki beépül mindenki másba. Ily módon lesz az egyes ember alaptörekvésévé a cél elérésének nagy vágya.
Ahhoz, hogy egymásba integrálódjanak, minden embernek le kell magát nulláznia a többiek előtt. Ez úgy történik, hogy mindenki a barátok érdemeit látja, és nem a hibáikat. Az az ember azonban, aki úgy gondolja, hogy egy kicsit is magasabb rendű a barátainál, az már nem tud velük egyesülni.”
4. RABASH, A gyülekezet napirendje - 2
„Egy ponton kell dolgoznunk - a spiritualitás megbecsülésén.”
5. RABASH, A legfontosabb dolog, amire szükségünk van
„A legfontosabb dolog, amire szükségünk van, ami a munkához hiányzó hajtóanyag, és ez a cél fontossága. Vagyis ha nem tudjuk, hogy kinek adakozunk, akkor a szolgálatunk értékét sem ismerjük. Hiányzik továbbá a Teremtő nagyságának tudatosítása is, ami nélkül nem tudhatjuk, mekkora kiváltság és boldogság a Király szolgálata, hiszen semmink sincs, amivel az Ő nagyságát képesek lehetnénk megérteni.”
A 2. alapelv:
Az egyenlőség megteremtésén dolgozni a Tízesben.
6. Baal HaSulam, A Kabbala Bölcsessége és a filozófia
„A szeretet törvénye nem alkalmazható a nagyok és a kicsik között, mivel két igazi, egymást szerető embernek egyenlőnek kell éreznie magát”.
7. Rabash 42. levél
Ahogyan írva van: „És a nép letáborozott egy emberként, egy szívvel”. Ez azt jelenti, hogy mindannyiuknak egy célja volt, mégpedig a Teremtő javára. Ebből következik...
Meg kell értenünk, hogyan lehetnének egy emberként egy szívvel, hiszen tudjuk, mit mondtak bölcseink: „Ahogy az arcuk nem hasonlít egymáshoz, úgy a nézeteik sem hasonlítanak egymáshoz”, hogyan lehetnének tehát egy emberként egy szívvel?
Válasz: Ha azt mondjuk, hogy mindenki magával törődik, akkor lehetetlen, hogy egy emberként legyenek, hiszen nincs semmi hasonló bennük. Ha azonban mindannyian lenullázák önmagukat, és csak a Teremtő nevéért cselekszenek, akkor nincsenek egyéni nézeteik, mivel az egyének el lettek törölve és beléptek az egységes uralom alá.
A 3. alapelv:
Óvatosan kell bánnunk minden barátunk személyiségével, hogy ne veszítsék el egyéniségüket.
8. Baal HaSulam, A szabadság
„Nincs két ember a földön, akiknek véleménye azonos lenne, mert minden embernek van egy nagy és nemes öröksége, amelyet ősei hagytak rá, és amelyből másoknak nincs egy szikrája sem.
Ezért mindazok a javak az egyén tulajdonának tekintendők, és a közösségnek ügyelnie kell arra, hogy megőrizze jellegét és szellemét, hogy ne homályosítsa el a környezete. Inkább minden egyénnek meg kell őriznie örökségének értékeit. Így minden egyénnek meg kell őriznie örökségének integritását. Akkor a köztük lévő ellentmondás és ellentét örökre megmarad, hogy örökre biztosítsa a bölcsesség kritizálását és fejlődését, ami az egész emberiség előnye és valódi örök vágya.”
A 4. alapelv:
A személyes példa a legjobb módja annak, hogy kapcsolatot teremtsünk barátainkkal.
9. Rabash, 2. cikk 1984
Az embernek fel kell tárnia a szívében lévő szeretetet a barátai felé, mivel annak felfedésével felébreszti a barátai szívét a barátai iránt, így ők is úgy érezhetik, hogy mindegyikük gyakorolja a barátai szeretetét. Ennek az a haszna, hogy ily módon az ember erőt nyer ahhoz, hogy erőteljesebben gyakorolja a barátok szeretetét, hiszen minden ember szeretetének ereje beépül a többiekébe.
Videóklip >> Honnan tudom, hogy jó példát mutatok?
Szöveg:
Kérdés: Honnan tudom, hogy jó példát mutatok a barátaimnak, és nem rosszat? És helyes-e, ha külsőleg úgy mutatkozom, mint aki a barátom szemében nagyszerű ember?
Rav Michael Laitman: Ne mutasd magad nagyszerű embernek, hanem olyannak, aki a cél felé törekszik, aki vágyik a kinyilatkoztatásra és befektet abba. Mutasd meg, hogy ugyanazon a szinten vagy vele, de meg kell mutatnod, hogy mennyire fontos számodra a fejlődés – hogy ez a legfontosabb számodra.
Ne félj a „rossz szemtől”; tedd ezt szándékosan az ő érdekükben.
Néha az életünkben az emberek azt gondolják: „El kell rejtenünk magunkat”, de ez nem helyes.
Kérdés: Melyek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy valaki helyesen halad előre a baráti szeretetben? Rav Michael Laitman: Az, hogy mindenkinek megmutatja, milyen pontosan érkezik időben, felkészülten, koncentráltan, kérdéseket tesz fel és válaszol rájuk, jegyzetel és rendszerezi az anyagot, ahogyan jelen van az órán, és ahogyan részt vesz a különböző feladatokban.
Az, ahogyan kifejezi magát, ahogyan felébreszti másokat –
Hogyan fejezi ki magát, hogyan ébreszti fel másokat –
Mindez csak azért van, hogy a csoporton belül égő vágyat keltsen,
amelyből mindenki meggyulladhat, és így elérheti a cél megvalósítását.
Az 5. alapelv:
„Vásárolj magadnak egy barátot” – a csoport minden tagja törekedjen arra, hogy barátokat szerezzen.
10. Rabash, 30. cikk (1988), Mit kell keresni a barátok gyülekezetében
Ami pedig a „Vegyél magadnak egy barátot” illeti, úgy kell értelmeznünk, hogy a „vegyél” azt jelenti, hogy fizetni kell érte, és a fizetéssel megvásárolja őt. Mit fizet neki? Azt mondhatjuk, hogy a fizetséget a megerőltetésért cserébe kapja. Más szavakkal, néha az ember szeretne vásárolni például egy szép szekrényt, amely 2000 dollárt ér. Azt mondja az eladónak: „Mivel nincs pénzem, de hallottam, hogy ön két hétre keres alkalmazottat, ezért dolgozom azért az összegért, amit a szekrényért cserébe kellene fizetnem önnek”, és az eladó valószínűleg beleegyezik. Így látjuk, hogy a fizetés lehet csere útján is.
Ugyanez a helyzet a barátok szeretetével is. Nagy erőfeszítésbe kerül, ha az embernek a barátokat az érdem oldaláról kell megítélnie, és nem mindenki áll erre készen.
Néha még rosszabb. Időnként az ember azt látja, hogy a barátja tiszteletlen vele szemben. Még rosszabb esetben hallott egy rágalmazó pletykát, vagyis egy barátjától hallotta, hogy az a barát, akit így és így hívnak, olyan dolgokat mondott róla, amit nem illik barátoknak egymásról mondani. Most meg kell fékeznie magát, és az érdem oldaláról kell őt mégis azt megítélnie, aki rosszat mondott róla. Ez valóban nagy erőfeszítés. Ebből következik, hogy az erőfeszítés révén adja meg a fizetséget, ami még fontosabb, mint egy pénzbeli fizetség.
Ha azonban az illető rágalmazza őt, honnan fog a barátja erőt meríteni ahhoz, hogy szeresse őt? Biztosan tudja, hogy gyűlöli őt, különben nem rágalmazná, tehát mi értelme van leigázni magát, és az erény oldalára ítélni őt?
A válasz, hogy a barátok szeretete, ami mások szeretetének bázisára épül, amely által elérhetik a Teremtő szeretetét, az ellentéte annak, amit általában a barátok szeretetének tartanak. Más szavakkal, mások szeretete nem jelenti azt, hogy a barátok szeretni fognak engem. Inkább nekem kell szeretnem a barátokat. Ezért nem számít, ha a barát rágalmazza őt és ezért muszáj lenne gyűlölnie őt. Ehelyett az, aki mások szeretete miatt szeretné megszerezni a barátok szeretetét, annak az embernek a másik szeretetének a korrekciójára van szüksége önmagán belül.
Ezért, amikor egy ember erőfeszítéseket tesz, hogy az erény oldalára ítélje a másikat, ez egy Segula [orvosság/erő/erény], ahol a fáradozás által, amit egy ember tesz, amit „alulról való felébredésnek” nevezünk, felülről erőt kap, hogy képes legyen kivétel nélkül minden barátot szeretni.
Ezt hívják úgy, hogy „Vásárolj magadnak egy barátot”, hogy az embernek erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy a mások szeretetét megszerezze. Ezt pedig „munkának” nevezik, mivel az értelem felett kell erőfeszítést tennie.
11. RABASH, Készíts magadnak egy Ravot és vásárolj magadnak egy barátot - 1
„A valódi barátság – amikor mindegyikük a szükséges befektetést megteszi a barátja megvásárlásához – pontosan az egyenlő státuszon van, és akkor egyenlően tesznek bele erőfeszítést. Ez olyan mint a fizikai üzlet, ahol mindegyikük mindent egyenlően ad, vagy nem lehet valódi a partnerség. Ezért a „Vásárolj magadnak egy barátot” ezt jelenti, mivel akkor lehet kapcsolódás – amikor mindegyikük megvásárolja a barátját – amikor egyenlővé válnak.”
A 6. alapelv:
Minden ember másokat a saját hibái alapján ítél meg („Aki másokat hibáztat, azt a saját hibája alapján teszi”).
12. RABASH, Miért nevezik a Tórát „középvonalnak” a munkában? - 2
„Mégis hinni kell, ahogyan fentebb mondtuk, hogy „nincs más Rajta kívül”, vagyis a Teremtő az, aki a jó cselekedetekre kényszeríti, de mivel még mindig nem tudja, hogy a Teremtő az, aki kötelezi, a Teremtő hús-vér ruhába öltözik, amelyen keresztül a Teremtő végzi ezeket a cselekedeteket. Így a Teremtő az Achoraim [hátat fordított, elrejtett] formájában cselekszik.
Más szóval, az ember látja az emberek arcát, de hinnie kell, hogy az arcok mögött a Teremtő áll, és Ő végzi ezeket a cselekedeteket. Vagyis az emberek mögött a Teremtő áll, és arra készteti őket, hogy megtegyék azokat a cselekedeteket, amelyeket a Teremtő akar. Ebből következik, hogy a Teremtő mindent megtesz, de az ember azt nézi, amit lát, és nem azt, amit hinnie kellene.”
13. Baal HaSulam, Shamati 67., Távozz a gonosztól
„Az ember, aki azt hiszi, hogy becsapja a barátját, az valójában a Teremtőt csapja be, hiszen az ember testén kívül csak a Teremtő van. Ez azért van, mert a teremtés lényege, hogy az embert csak önmagával kapcsolatban nevezik teremtménynek. A Teremtő azt akarja, hogy az ember érezze, hogy tőle különálló valóság, de ezen kívül minden, „Az egész Föld tele van az Ő dicsőségével”.
Ezért, amikor az ember hazudik a barátjának, akkor a Teremtőnek hazudik; és amikor szomorítja a barátját, akkor a Teremtőt szomorítja.”
14. RABASH, 19., 1990
„Ezt úgy kell értelmeznünk, ahogy az ARI írja (Talmud Eser Sefirot, 13. rész, 152. pont): „Ott van a Se'arot [hajak] ügye, amelyek eltakarják a fényt, ezért nem örülhetnek a fénynek, amíg méltatlanok, mert beszennyezhetik”. A lényeg az, hogy hinnünk kell abban, hogy a Teremtő adta nekünk a vágyat és a vágyakozást, hogy jót cselekedjünk. És amíg az ember méltatlan, addig nem szabad éreznie, hogy a Teremtő kényszeríti őt a jó cselekedetekre. Ezért rejti magát a Teremtő ruhákba, és ezt az öltözetet Lo Lishma-nak [nem az Ő nevéért] állapotának nevezik. Más szóval, néha a Teremtő, az ember barátainak beöltözöttségébe rejti magát.”
A 7. alapelv:
Ne kritizáld nyilvánosan a barátaidat – sem általános fórumokon, sem közvetlenül/személyesen.
15. Baal HaSulam, Shamati 62., Lezuhan és felbujt, felemelkedik és panaszt emel
Aki azonban tisztaságban dolgozik, az nem tud panaszkodni másokra, az mindig önmagára panaszkodik, és másokat jobbnak lát, mint amilyennek önmagát érzi.
16. RABASH, 8 (1984), A Tóra és a Mitzva-k megtartása megtisztítja a szívet?
Sokszor előfordul, hogy valaki csak azért dorgálja meg a másikat, hogy uralkodjon rajta, és nem azért mert meg van írva, hogy „dorgáld meg a barátodat”.
Rav Michael Laitman, Napi lecke, 2022.07.13.
„Nincs rosszabb annál, mint amikor valaki másra akarja ráerőltetni azt, amit helyesnek tart. Ezt nem szabad tenni. Csak szeretetet és kapcsolatra való törekvést kell mutatni – Isten ments, hogy bármi mást.
Egyikőtök sem érti még, hol tart, még mindig teljesen távol vagytok az igazságtól.
Jobb, ha együtt tanultok a leckéken, elmélyültök az idézetekben – nem azért, hogy vitatkozzatok, hanem csak azért, hogy megértsétek, mi van leírva.
Ha valakinek vágya van arra, hogy meggyőzze a másikat, az a gonosz hajlam legrosszabb formája.
Hagyd, hogy a barátaid a saját tempójukban, a saját módjukon fejlődjenek, és ne avatkozz bele – csak ébreszd fel őket, hogy többet tanuljanak, többet vegyenek részt. Csak ennyit.”
A 8. alapelv:
Általános szabályként a legjobb, ha előre meghatározzuk a beszélgetés határait, vagyis kerüljük azokat a témákat, amelyekről már előre tudjuk, hogy konfliktushoz vezethetnek.
17. Rabash - 1984 - 1. cikk, 2. rész - A közösség célja - 2
„Ezért jó, hogy az egymással egyesülő barátok között egyenlőség lesz, így önmagát lenullázhatja a másik előtt az ember. És gondos odafigyelésnek kell lennie a közösségben, megtiltva a könnyelműséget, mivel a könnyelműség mindent tönkretesz.”
Kérdés: Mi az a „könnyelműség” a belső munkában?
Rav Michael Laitman: A könnyelműség egy nagyon tág fogalom – kezdve a munka teljes elhanyagolásától és a tétlenségig, egészen addig, hogy egy hasznosabb tevékenységet egy kevésbé hasznos, de kellemesebb, kényelmesebb és könnyebb tevékenységre cserélünk.
A könnyelműség megnyilvánulhat olyan dolgokkal való foglalkozásban, amelyek teljesen ellentétesek az úttal, egészen apró, ostoba dolgokig, vagy akár egyszerűen csak egy kis „szabadság” megengedésében a gondolkodásban, a tisztázásokban és a vágyakban.
Honnan származik a könnyelműség kifejezés [szó szerint a héber „kalut rosh” szóból – „könnyűfejűség”]? – A „nehéz fej” azt jelenti, hogy az ember folyamatosan megítéli magát, vizsgálja a dolgokat, és tele van gondolatokkal. A „könnyedség” pedig azt jelenti, hogy elfordítja a fejét a megfelelő foglalkozástól, és akkor mindenféle idegen és jelentéktelen gondolatok töltik meg.
Lehet, hogy ebben nincs semmi kifejezetten a Teremtő ellen irányuló, hanem egyszerűen csak az, hogy az ember hagyja, hogy az elméje megteljen a korporális világ gondolatával.
(Rabash cikkén alapuló leckéből, 2012.02.12.)
18. Rabash, 30. cikk (1988), Mit kell keresni a barátok gyülekezetében
Mit tegyen azonban egy barát, ha a barátai segítségére van szüksége?
Már említettük, hogy tilos a barátok gyülekezetében rossz dolgokról beszélni, amelyek szomorúságot okoznak.
A válasz az, hogy egy közeli barátnak kell elmondania, aki közelebb áll a szívéhez. És az a barát beszél a közösséggel, de nem a rendszeres baráti összejövetel idején.
Más szóval, beszélhet az egész közösségnek együtt, de nem a barátok rendes találkozója alatt. Ehelyett rendkívüli gyűlést szervezhet a segítségre szoruló barát érdekében.
A 9. alapelv:
Mindannyian arra törekszünk, hogy erősítsük a csoport szellemét.
19. Rabash, 4. cikk, 1984, Mindenki segíti az ő a barátját
Meg kell értenünk, hogyan segíthet az ember a barátjának. Ez a kérdés kifejezetten akkor merül fel, amikor vannak gazdagok és szegények, bölcsek és bolondok, gyengék és erősek? De amikor mindenki gazdag, okos vagy erős, hogyan segíthet valaki a másikon?
Látjuk, hogy van egy dolog, ami mindenkiben közös: a hangulat. Azt mondjuk:
„Ha valakinek a szívében van egy aggodalom, beszéljen róla másokkal”. Ez azért van így, mert a magasztos, spirituális érzékeléssel kapcsolatban sem a gazdagság, sem a műveltség nem segíthet.
Sokkal inkább az egyik ember segíthet a másiknak azzal, hogy látja, hogy a barátja alacsonyabb szinten van. Meg van írva: „Az ember nem szabadítja ki magát a börtönből”. Sokkal inkább az ember barátja az, aki felemelheti a szellemiségét.
Ez azt jelenti, hogy az ember barátja felemeli őt az adott állapotból az élet állapotába. Ekkor az ember elkezdi visszaszerezni az élet gazdagságának erejét és magabiztosságát, és úgy indul el, mintha a célja most már közel lenne hozzá.
Ebből kiderül, hogy mindenkinek figyelmesnek kell lennie, és el kell gondolkodnia azon, hogyan segíthet a barátjának felemelni a szellemiségét, mert a spiritualitás kérdésében bárki találhat a barátjában olyan hiányt, helyet, amit csak ő tud kitölteni.
20. Rabash, 30. cikk (1988), Mit kell keresni a barátok gyülekezetében
Mindenkinek meg kell próbálnia az élet szellemét és reményt vinni a közösségbe, és energiát adni a közösségnek. Így minden egyes barát elmondhatja magáról: „Most tiszta lappal kezdem a munkát”. Más szóval, mielőtt a közösségbe jött, csalódott volt a Teremtő munkájának előrehaladása miatt, de most a közösség élettel és reménykedéssel töltötte fel.
Így a közösség révén önbizalmat és erőt kapott a győzelemhez, mert most úgy érzi, hogy elérheti a teljességet. És minden gondolata - hogy magas hegy előtt áll, amelyet nem lehet legyőzni, és hogy ezek valóban félelmetes akadályok - most úgy érzi, hogy ezek semmiségek. És mindezt a közösség erejéből kapta, mert mindenki igyekezett a bátorítás szellemét és egy új légkör jelenlétét a közösségben létrehozni.
A 10. alapelv:
Ki kell alakítanunk a csoport iránti kölcsönös felelősségérzetet (Arvut - kölcsönös garancia).
21. Baal HaSulam Az Arvut [Kölcsönös garancia], 18. pont
A Tana úgy írta le az Arvutot, mint két embert, akik egy csónakban ültek, és egyikük elkezdett egy lyukat fúrni a csónakba. A barátja megkérdezte: „Miért fúrsz lyukat?” Ő azt válaszolta: „Miért kellene törődnöd vele? Én magam alatt fúrom a lyukat, nem alattad”. Erre ő így válaszolt: „Bolond! Mindketten együtt fogunk fuldokolni a csónakban!”
22. Baal HaSulam, Matan Torah [A Tóra átadása], 16. pont
Amikor 600 000 ember feladja munkáját saját szükségletei kielégítésére, és semmi mással nem törődik, csak azzal, hogy őrt álljon, hogy barátaiknak semmiben se legyen hiányuk, és ráadásul ezt nagy szeretettel, teljes szívükből és lelkükből, a „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” Mitzva teljes betartásával teszik majd, ekkor minden kétséget kizáróan világossá válik, hogy ebben a nemzetben senkinek sem kell majd a saját jóléte miatt aggódnia.
Mindezek miatt az ember teljesen megszabadul saját fennmaradásának biztosításától és könnyedén képes megtartani a „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” Mitzva-t.