Helyi találkozó

"A szabadság"

Ezen a héten folytatjuk a Baal HaSulam tisztázásainak olvasását a szabad választásról.

Mint korábban említettük, Baal HaSulam sokat írt, hogy segítsen a tanulóknak elérni a Teremtés Célját - a forma és a Teremtő tulajdonságainak (szeretet és adakozás) formaegyezésének elérését. Ezen a héten a természet törvényeiről, valamint a valóság érzékeléséről olvastunk.

A helyi találkozón elolvasunk néhány részletet a cikkből, majd megpróbáljuk megérteni, hogy mi is történik a szövegben, amit egy újabb olvasás követ, majd közösen megvitatjuk a témákat.

A cikk fontos pontosításaként extra videóklipjeink is vannak Rav Dr. Michael Laitmantól.

A teljes cikk itt található: Baal HaSulam: A szabadság

Először egy gyors összefoglaló a múlt hétről.

Az ok-okozat elve

• A kauzalitás (ok és okozat) törvénye a természet alapvető törvénye.
• Kimondja, hogy a világban egyetlen képződmény vagy cselekvés sem úgy keletkezik, hogy a létezés a hiányból, hanem úgy, hogy a létezés a létezésből keletkezik.

A formák átalakulása

• Minden leveti a korábbi formáját, és új formát vesz fel.
• Minden eseményt vagy állapotot olyan előzetes okok mozgatnak, amelyek arra kényszerítették, hogy egy bizonyos módon változzon - és nem másképp.

Minden ok mögött egy cél áll

• Minden ok és hatás egyetlen célt szolgál: a Teremtés Gondolatát.
• Ezt a célt úgy állapították meg, hogy „A tett vége az előzetes gondolatban van”, és előre ismert.
• Magában foglalja a Teremtő vágyát, a fejlődés folyamatát és a végső állapotot.

Nincsenek véletlen események

• Nincsenek véletlen események - mindent előre meghatározott a Teremtés Célja.
• A teremtés rögzített és abszolút törvényeket követ.
• Mi nem látjuk a törvényeket, ezért az események véletlenszerűnek tűnnek.

A szabadság illúziója

• A természet minden része fejlődik.
• Ez az emberekben az egyediség érzését kelti.
• Az állandó változás a szabad akarat illúzióját kelti.

"A szabadság"

Rav Yehuda Ashlag, Baal HaSulam

Négy faktor

Tartsuk észben, hogy minden egyes jelenségre, amely megjelenik a világ teremtményeiben, arra nem szabad, hogy úgy tekintsünk, mint létezésre a semmiből, hanem mint létezésre a létezésből, egy tényleges önálló létező dolgon keresztül jött létre, és amely megszabadult előző formájától és beleöltözött jelenlegi formájába.
Ennélfogva meg kell, hogy értsük, hogy a világban minden egyes új jelenségben négy faktort találhatunk, és ez az új jelenség e négy faktor kombinációján keresztül emelkedik elő. Ezeket a faktorokat a következő nevekkel nevezzük:
A. A jelenséget létrehozó forrás.
B. Megváltoztathatatlan ok-okozati cselekedetek, melyek a forrás saját tulajdonságától függnek.
C. A jelenség belső ok-okozati viselkedése, mely megváltozik külső erőkkel való kapcsolat által.
D. Külső, idegen dolgok ok és okozati cselekedetei, mely a jelenséget létrehozó forrást kívülről befolyásolják.
Ezeket akkor most tisztázzuk le, egyiket a másik után:

Az első ok: a forrás, az első anyag

A) A forrás, ez az első anyag, amely ehhez a létezéshez, egy ebben lévő lényhez kapcsolódik, mivel „semmi új nem létezik a nap alatt” és bármi, ami megtörténik a világunkban az nem létezés a semmiből, hanem létezés a létezésből. Ez egy olyan létező dolog, amely meg lett fosztva előző formájától és egy másik formát vett magára, amely különbözik az elsőtől. És ez a létező dolog, amely megszabadult korábbi formájától van úgy definiálva, mint "a forrás". Ebben található az a potenciál, mely arra hivatott, hogy megjelenjen, és amely az adott dolog megformálásának a végén kerül meghatározásra. Ennélfogva nyilvánvalóan ezt tekintjük az elsődleges oknak.

Kötetlen beszélgetés

Szerinted mi az oka a fejlődésünknek?

A második ok: az ok, okozati mód mely magából a forrásból ered

B) Ez az ok okozati cselekedet mely a forrás saját tulajdonságából származik, és amely megváltoztathatatlan. Vegyünk példaképpen egy búzaszálat, amely elrohadt a földben és eljutott abba az állapotba, hogy magként szolgál számtalan új búzaszál számára. Ezáltal ezt az elrohadt formát tekintjük a "forrásnak", azaz annak a búzának az esszenciáját, amely megszabadult korábbi formájától, a búzának a formájától, és egy új megkülönböztetett alakot, formát vett magára, azaz az elrohadt búzának a formáját, amely a mag, melyet úgy hívunk, hogy a forrás, amelynek egyáltalán nincs formája, alakja. Most, miután az elrohadt a földben, az alkalmassá vált arra, hogy egy új formába öltözzön, számtalan búzaszálnak a formájában, amely arra hivatott, hogy kiemelkedjen abból az eredendő forrásból, amely a mag.
Ismert, hogy ebből a forrásból származó dolog, nem válhat zabbá, vagy másfajta, a búzától különböző gabonává, hanem kizárólag csak előző formájához válhat hasonlóvá, amely eltávozott abból, azaz az egyetlen búzaszál lehet belőle. Bár ez megváltozhat egy bizonyos mértékben, minőségben és mennyiségben, mivel a korábbi formája csak egyetlen búzaszál volt és most lehet, hogy tíz, új búzaszál jött elő belőle, és ízében és megjelenésében ugyancsak megváltozhat, azonban az eredeti búzaszál esszenciája, lényege és formája változatlan marad.
Ezáltal itt létezik egy ok és okozati cselekedet, amelyet a forrás saját tulajdonságához vezethetünk vissza, amely soha nem változik meg. Ennek okán egy másfajta gabona soha nem emelkedhet elő a búzából, ahogy azt kifejtettük, és ezt hívjuk úgy, hogy a "második ok".

Kötetlen beszélgetés

Felmerül a kérdés, hogy az embernek van-e hatalma bármihez is a természeten kívül?

A harmadik ok: a belső ok és okozat

C) Ez a forrás belső ok és okozati cselekedete, amely megváltozik azáltal, hogy kapcsolatba lép a környezet külső erőivel. Ezért azt találjuk, hogy abból az egy búzaszálból, amely elrohad a földben, számtalan új búzaszál emelkedik elő, néha nagyobbak és jobbak, mint az előző búzaszál az elrohadás előtt.
Ennélfogva itt újabb faktoroknak kell a folyamatban benne foglaltatnia, amelyek együttműködnek és összekapcsolódnak azzal az erővel, mely el van rejtve a környezetben, illetve a "forrásban" magában. Emiatt azon minőségnek és a mennyiségnek a hozzáadása, mely hiányzott a búza előző formájából, az most megjelenik. Mindezek tulajdonképpen a föld ásványi anyagai, valamint az eső és napfény. Mindezek úgy működnek a forráson, hogy saját erejükből átadnak annak és csatlakoznak a forrásban magában található erővel. Ok, okozati cselekedeten keresztül ezek az erők így létrehoznak, egy minőségi és mennyiségi többszöröződést az, az eredeti jelenség, új megjelenésben.
Meg kell, hogy értsük, hogy ez a harmadik faktor csatlakozik a forrás bensőségéhez, mivel a forrásban elrejtett erő irányítja mindezeket. Legvégül mindezek a változások a búzához tartoznak, és nem valamelyik másik növényhez. Ezért ezeket továbbra is, mint belső faktorokat határozzuk meg. Azonban ezek különböznek a második faktortól, amely abszolút megváltoztathatatlan, mert ez a harmadik faktor megváltozhat mind mennyiségben, mind minőségben.

Kötetlen beszélgetés

El tudod-e képzelni, hogy az ember a minden pillanatban belülről feltörő parancsokon kívül éljen?

A negyedik ok: Az ok és okozati cselekedet idegen dolgokon keresztül

D) Ez az idegen dolgoknak az ok és okozati cselekedete, amelyek a forrásra kívülről hatnak. Más szóval ezeknek nincs közvetlen kapcsolata a búzával, mint az ásványi anyagoknak, esőnek, napnak, hanem sokkal idegenebbek ezektől az eredeti jelenséghez közelálló dolgoktól, ilyen külső események például a búza esetében, a jégeső, szél stb.
Ezek után azt találjuk, hogy ez a négy faktor összeköttetésben áll a búzával, annak növekedésén keresztül. Mindegyik egyéni állapot, amelynek a búza ki van téve ez alatt az idő alatt, az függ mind a négy faktortól és minden egyes állapot minősége és mennyisége ezek által van meghatározva. És ahogy azt mi a búzán keresztül bemutattuk, ugyanez a szabály vonatkozik minden egyes új jelenségre a világban, még gondolatokra és ötletekre is.
Hogyha például mi elképzelünk egy bizonyos állapotot egy bizonyos emberen belül, például, hogy az adott ember vallásos vagy nem vallásos, vagy, hogy extrém ortodox-e vagy hogy nem túl extrém, vagy közbülső, ezen keresztül megérthetjük, hogy ezt az állapotot abban az emberben ugyancsak a fenti négy faktor határozza meg.

Videóklipek

Workshop kérdések

(a találkozó menete alapján kiválasztva)

Miért fontos, hogy ismerjük ezeket a faktorokat?

Hová vezet téged a cikk e heti része?

Hogyan kezdjük el ezeket a fontos kérdéseket elemezni?

Hogyan értelmezed az olvasott faktorokból a fejlődéseket?

Találkozunk a jövő héten!