Helyi találkozó

"A szabadság"

Ezen a héten folytatjuk Baal HaSulam tisztázásait a szabad választásról.

Mint korábban említettük, Baal HaSulam sokat írt, hogy segítsen a tanulóknak elérni a Teremtés Célját - a forma és a Teremtő tulajdonságainak (szeretet és adakozás) formaegyezésének elérését. Ezen a héten a természet törvényeiről, valamint a valóság érzékeléséről olvastunk.

A helyi találkozón elolvasunk néhány részletet a cikkből, majd megpróbáljuk megérteni, hogy mi is történik a szövegben, amit egy újabb olvasás követ, majd közösen megvitatjuk a témákat.

A cikk fontos pontosításaként extra videóklipjeink is vannak Rav Dr. Michael Laitmantól.

A teljes cikk itt található: Baal HaSulam: A szabadság

Először egy gyors összefoglaló a múlt hétről.

Az emberiség szabadságkeresése

• Az emberiség évezredek óta küzd a szabadság eszméjéért.

• Az ember és a természet egyaránt ellenáll a rabszolgasorba taszításnak.

• A szabadságra való törekvés természetes és belső.

• A fogalom azonban homályos marad - mindenki másként határozza meg.

A szabadság fogalma a Kabbala Bölcsességében

• A Kabbala szerint a szabadság azt jelenti,hogy az ember felülemelkedik a kapni akaráson, és megszabadul attól.
• A kapni akarástól való megszabadulás a kapás érdekében a kapu a spirituális világba.

Szabadság a Halál Angyalától

• A Kabbalában a „Halál Angyala” a kapni akarást jelenti a kapás érdekében.
• A Halál Angyalától való megszabadulás az adakozási szándék állapotának elérését jelenti.

A szívben lévő pont

• A „szívben lévő pont” kifejlesztése a szabad edény építésének kezdete.
• Ezen keresztül jut el az ember az igazság kinyilatkoztatásához.

Öröm és fájdalom

• A gondviselés két gyeplővel kötötte össze az életet: örömmel és fájdalommal.
• Az embert vonzza az öröm, az élvezet, és menekül a fájdalom elől; ezen két gyeplő segítségével a Gondviselés a kívánatos helyekre irányítja őt.
• Az ember olyan, mint egy zsinóron lógó bábu, és természetesen végrehajtja a Gondviselés parancsait.
• Baal HaSulam szerint az ember nem szabad. Függ a társadalomtól és az őt körülvevőktől, és kénytelen aszerint cselekedni, amit mások szemében tisztelnek és értékelnek.
• Az ember büszkesége és becsületre való törekvése arra készteti, hogy a társadalom által elfogadott módon viselkedjen.
• A cikkben az embert úgy írják le, mint egy pörköltet, amely a tűzhelyen fő, ami azt jelenti, hogy nincs választása, és a lángok megfőzik.
• Nincs lényegi különbség az ember és az állat között, mert az embernek sincs tudatos szabad választása.

"A szabadság"

Rav Yehuda Ashlag, Baal HaSulam

Az okozati viszony törvénye

Érdemes időt tölteni azzal, hogy megragadjunk egy ilyen fontos dolgot, azaz hogyan létezünk a világban, mint tudatos lények, egy „énnel”, ahol mindegyikünk saját magát egy különleges egységnek tekinti, saját maga által cselekedve, függetlenül bármilyen külső idegen és ismeretlen erőktől. És hogyan jeleníthetjük meg magunknak ezt a lényt, az egyént?
Igaz, hogy létezik egy általános kapcsolat az előttünk álló valóság összes elemei között, amely az okozati viszony törvényét követi, ok és okozat mentén előrehaladva. Ahogy ez érvényes az egészre, ugyan úgy érvényes minden egyes egyéni alkotóelemre is, azaz minden egyes teremtményre a világban – az ásványi, növényi, állati és beszélő szinteken – engedelmeskednek az ok, okozati viszony törvényének.
Sőt mi több, minden egyes egyéni viselkedésforma, amelyeket a teremtmények követnek ebben a világban, az ősi okok által vezérelve kényszerítik a teremtményt, hogy az pontosan egy adott viselkedési formaváltozást fogadjon el, és nem egy másikat. Mindez nyilvánvaló mindazok számára, akik a természet útjait színtiszta tudományos szempontból vizsgálják, mindenfajta előítélet nélkül. Valóban, nekünk úgy kell megvizsgálnunk a szabadság kérdését, hogy képesek legyünk azt körbejárni minden oldalról.

Kötetlen beszélgetés

Felmerül a kérdés, ha az ember nem fejlődött volna, vajon érezné-e, hogy nincs választása és szabadsága?

Négy faktor

Tartsuk észben, hogy minden egyes jelenségre, amely megjelenik a világ teremtményeiben, arra nem szabad, hogy úgy tekintsünk, mint létezésre a semmiből, hanem mint létezésre a létezésből, egy tényleges önálló létező dolgon keresztül jött létre, és amely megszabadult előző formájától és beleöltözött jelenlegi formájába.
Ennélfogva meg kell, hogy értsük, hogy a világban minden egyes új jelenségben négy faktort találhatunk, és ez az új jelenség e négy faktor kombinációján keresztül emelkedik elő. Ezeket a faktorokat a következő nevekkel nevezzük:
A. A jelenséget létrehozó forrás.
B. Megváltoztathatatlan ok-okozati cselekedetek, melyek a forrás saját tulajdonságától függnek.
C. A jelenség belső ok-okozati viselkedése, mely megváltozik külső erőkkel való kapcsolat által.
D. Külső, idegen dolgok ok és okozati cselekedetei, mely a jelenséget létrehozó forrást kívülről befolyásolják.
Ezeket akkor most tisztázzuk le, egyiket a másik után.

Kötetlen beszélgetés

Szerinted mi az oka a fejlődésünknek?

Az első ok: a forrás, az első anyag

A) A forrás, ez az első anyag, amely ehhez a létezéshez, egy ebben lévő lényhez kapcsolódik, mivel „semmi új nem létezik a nap alatt” és bármi, ami megtörténik a világunkban az nem létezés a semmiből, hanem létezés a létezésből. Ez egy olyan létező dolog, amely meg lett fosztva előző formájától és egy másik formát vett magára, amely különbözik az elsőtől. És ez a létező dolog, amely megszabadult korábbi formájától van úgy definiálva, mint "a forrás". Ebben található az a potenciál, mely arra hivatott, hogy megjelenjen, és amely az adott dolog megformálásának a végén kerül meghatározásra. Ennélfogva nyilvánvalóan ezt tekintjük az elsődleges oknak.

Videóklipek

Workshop kérdések

(a találkozó menete alapján kiválasztva)

Hová vezet téged a cikk e heti része?

Miért érdekel minket a világban történő dolgok mögött meghúzódó okok?

Hogyan kezdjük el elemezni ezeket a fontos kérdéseket?

Hogyan értelmezed "a forrás, az első anyag" fejlődését?

Találkozunk a jövő héten!