Baal HaSulam: „Bevezetés a Zohár könyvéhez”, 18. o.

„Az ember az egész teremtés középpontja”

Baal HaSulam: „A Kabbala tanítása és annak lényege”

„A teremtés minden cselekedete, annak minden szegletében, bejáratában és kivezetésében,  előre teljesen elrendezett azzal a céllal, hogy az emberi fajt belülről táplálja, hogy annak tulajdonságait addig javítsa, mígnem az ember úgy tudja érezni a Teremtőt, mint ahogyan az ember a barátját érzi.

Ezek a felemelkedések olyanok, mint egy létra fokai, szintről szintre elrendezve, amíg be nem fejeződik és el nem éri célját.”

Baal HaSulam: „A cselekvő elme”

„Minden ember arra kötelezett, hogy elérje lelkének gyökerét.”

Baal HaSulam: „Isten szeretete és az ember szeretete”

„A teremtés célja az egész emberi fajra vonatkozik, egyetlen  ember sincs kizárva.”

Baal HaSulam: „Beszéd a Zohár befejezéséhez”

„A spirituális Dvekutot csak formaegyezésként lehet ábrázolni. Ezért azáltal, hogy a magunk formáját egyezővé tesszük az Ő tulajdonságainak formájával, Őhozzá tapadunk.

Ezért mondták, hogy „ahogyan Ő irgalmas”. Más szóval, minden cselekedete arra szolgál, hogy adakozzon másoknak és hasznukra legyen és egyáltalán nem a saját hasznára, mivel nincsenek hiányosságai, amelyek kiegészítésre szorulnának. Ráadásul senki sincs, akitől kaphatna. Hasonlóképpen, minden cselekedetetek az adakozást és mások javát fogja szolgálni. Így teszitek majd egyezővé a formátokat a Teremtő tulajdonságainak formájával és ez a spirituális Dvekut.”

Baal HaSulam: „Bevezetés a Tíz Szfíra tanulmányába”

„Ezért meg kell kérdeznünk: miért köteleztek akkor a kabbalisták minden embert a Kabbala Bölcsességének tanulmányozására? Valóban, van egy nagyszerű dolog, amit érdemes nyilvánosságra hozni: csodálatos, felbecsülhetetlen értékű gyógymódot kapnak azok, akik a Kabbala Bölcsességével foglalkoznak. Bár nem értik, amit tanulnak, a sóvárgás és a nagy vágy által, amely arra irányul, hogy megértsék, amit tanulnak, felébresztik önmagukra a fényeket, amelyek körülveszik a lelküket.

Ez azt jelenti, hogy minden ember garantáltan eléri végül mindazokat a csodálatos eléréseket, amelyekkel a Teremtő a teremtés alapgondolatában kigondolt, hogy minden teremtményt megörvendeztessen.”

„És akit nem jutalmaznak meg ebben az életben, annak megadatik a következő életben stb. egészen addig, ameddig az ember meg nem kapja az Ő gondolatának beteljesítését, amit Ő eltervezett számára, ahogy a Zohárban meg van írva.”

Rabash: „Mi a szentség és a tisztaság a munkában?”

„Munkájának kezdete a rossz felismerése, ami azt jelenti, hogy az ember megkéri a Teremtőt, hogy érezhesse, mennyire rossz a kapni akarás. Ezt a tudatosságot, hogy a kapni akarást „rossznak” nevezik, csak a Teremtő tudja éreztetni vele. Ezt úgy tekintik, hogy a Tóra által az ember elérheti a rossz felismerését, vagyis megértheti, hogy mennyire rossz a kapni akarás és akkor kérheti, hogy cserélje ki a kapni akarást és adja meg neki helyette az adakozás vágyát.”

Baal HaSulam: „Az utolsó nemzedék írásai”

„Minden nemzet vallási formájának először is köteleznie kell tagjait az egymásnak való adakozásra olyan mértékben, (a barát élete előbbre való, mint a saját élete), mint ahogy azt a „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat” alapelv kifejezi. Az ember nem szerez több örömet a közösségben, mint egy küszködő barátja.

Ez lesz a kommunizmus keretein belül létrejövő összes nemzet kollektív vallása. Emellett azonban minden nemzet követheti a saját vallását és hagyományát, és egyik sem avatkozhat bele a másikéba.”