Mi a különbség a jó cselekedetek és az adakozás között?

Egy tanuló kérdése: A beteg gyermekek kórházi gondozása egy módja-e annak, hogy megvalósítsuk, amit a másokért való cselekvésről tanulunk?

Először is, igazad van. Egy beteg gyermek gondozása áldott cselekedet – de még mindig egoista cselekedet. Sokan önkénteskednek kórházakban. Miért teszik ezt? Mi ad nekik erőt ahhoz, hogy reggel felkeljenek, és elmenjenek gondoskodni egy teljesen idegen emberről? Először is, minden elismerésem az övék. Természetesen jó pozitívan hatni a társadalomra. De történik-e változás az egoista természetemben egy adakozási szándék irányába? Vagy egyszerűen megelégedettséget kapok attól, hogy segítek egy kórházban fekvő idős embernek? Önkéntes alapon tettem, és nem kaptam érte fizetést. De olyan nagy megelégedettséget kaptam abból, hogy megtettem. Mi a megelégedettség, ha nem tiszta ego? Ez teljesen egoista cselekedet.

A világ összes jótékonysági szervezete, minden hozzájárulás és mindenféle célra történő adakozás tisztán egoista okokból történik. Ez nem jelenti azt, hogy amit tesznek, ne lenne jó a társadalomnak. Természetesen mindez jó a társadalomnak. Élelmet viszünk azoknak, akiknek szükségük van rá. A nap végén pedig leülhetünk, és megkérdezhetjük magunktól, miért tettük. A válasz az, hogy jó érzéssel tölt el bennünket, ami megelégedettséget ad. A világ milliomosai és milliárdosai jövedelmük egy apró százalékát kórházi szárnyak építésére adományozzák, mert ettől nagyszerűen érzik magukat. Tehát azon túl, hogy a bolygón mindenkit kihasználnak vagyonuk megszerzéséhez, időnként mindenféle kórházi szárnyakat építenek, hogy ezt ellensúlyozzák. Ez lehetővé teszi számukra, hogy jól érezzék magukat, miközben továbbra is kihasználnak mindenkit. Ne legyünk tehát naivak – ezek egoista cselekedetek. És az egónk lehetővé teszi, hogy továbbra is megtegyük őket.

A Kabbala bölcsessége a változásról beszél. Meg kell értenünk, mivel van dolgunk. A Bnei Baruch nem olyan szervezet, amely a jó cselekedet kedvéért akar jót tenni másokkal. Korrigálni akarjuk az egónkat. A megszerzési vágyból adakozási vágyba akarunk átmenni. Ezt nem lehet beteg gyermekek segítésével elérni. Segíthetek tehát több tucat gyermeknek, és sok csodálatos dolgot tehetek másokért, de az egóm egoista marad. Egyébként csak tovább fog növekedni. Mert most még jobban vállon veregetem magam mindazért a jóért, amit teszek. Mi azonban arról beszélünk, hogy a megszerzési vágyat adakozási vágyra cseréljük. Vagyis megváltoztatjuk a természetünket. Ez pedig nagyon zavaró az út kezdetén.

A kérdésed azonban valóban jogos, és sokan felteszik. Mert mindig az adakozásról beszélünk. Ezért az ember azt feltételezi, hogy arról beszélünk: menjünk és segítsünk az időseknek vagy a kisgyermekeknek. A világunkban sokféle módon lehet hatni – amikor elmész harcolni egy háborúba, az egész országodért teszel valamit. Vannak olyan emberek, mint Elon Musk, akik milliókat fizetnek kutatásokra. Természetesen valószínűleg úgy gondolja, hogy nagyszerű dolgokat tesz az emberiségért. Természetesen nem vagyunk ellene. A Kabbala bölcsességének pedig semmi köze ezekhez a dolgokhoz. Nem arról van szó, hogy az egyik dolgot egy másikkal helyettesítjük.

Mi a Teremtőhöz való helyes viszonyt tanítjuk. Ez valami egészen más. Azt tanuljuk, hogyan adakozzunk a Teremtőnek. Van-e kapcsolat egy beteg kisgyermek segítése és a Teremtőnek való adakozás között? Lehet, hogy van kapcsolat, de nem állítjuk, hogy tudjuk, mi az.

Mi csak azt akarjuk megtanítani nektek, hogyan adakozzatok a Teremtőnek, és mit jelent a Teremtőnek adakozni. Mit jelent elérni az Ő adakozási tulajdonságát. És amikor az ember valóban eléri ezt az adakozási tulajdonságot, akkor tudni fogjátok, milyen helyes cselekedeteket kell végrehajtani az emberiségért.

Hiszen nézzétek meg a mai világot. Manapság mindenütt annyi adakozás történik jótékonysági szervezeteken keresztül. Régen nem így volt. Az elmúlt 50–80 évben rengeteg jót tevő szervezet jött létre. Hihetetlen dolgokat építenek, milliárdokat adományoznak. Mégsem látjuk, hogy az emberiség jobban élne. Ma több fegyveres konfliktus van a világban, mint az elmúlt száz évben, az első világháború óta. Tehát egyfelől mindezt a jót tesszük, de emberek milliói éheznek Afrikában. Ismét: nem arról van szó, hogy az egyik dolog helyettesíti a másikat. Sok szervezet végzi mindezeket a dolgokat.

Mi vagyunk az egyetlen szervezet a világon, amely megtanítja az embereknek, hogyan forduljanak a Teremtőhöz, és ismerjék meg, ki a Teremtő. Ahogy írva van: „Ismerd meg az Urat, a te Istenedet.” És az ember ezt a két dolgot egyszerre is teheti.

Az ember hetente néhányszor elmehet önkénteskedni egy kórházba, és közben tanulhatja a Kabbala bölcsességét. Később látni fogjátok, hogy ez két teljesen különböző dolog, amelyek nem zavarják egymást. És egyikben sem húztok hasznot abból, hogy a másikat teszitek. Az, hogy önkénteskedtetek a kórházban, nem jelenti azt, hogy a Teremtő valamiféle jutalmat ad nektek. Ki mondta, hogy ezt akarja a Teremtő? Hol van ez megírva? Attól, hogy használjuk az adakozás szót, fogalmunk sincs, mit jelent a Teremtőnek adakozni. A Teremtő azt akarja, hogy most menjünk, és mindenkinek ételt osszunk? Fogalmunk sincs. Nem mondunk sem igent, sem nemet. Azt mondjuk, hogy először mindezeket a Teremtőről szóló dolgokat meg kell tanulnunk. És akkor meg fogjátok érteni.